Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Felletár József (1893-1972) szülész-nőgyógyász főorvos

nőgyógyász osztályra kerestek főorvost. A pályázatot Felletár József nyerte meg, amiben szerepet játszhatott Tóth István ajánlása is: „kiváló tehetsége, szorgalma, operatív rátermettsége során emelkedett ki kollégái közül."

32

6 Purgly Emil főispán a kinevezéskor figyelembe vette - nyilván Uray Vilmos kórházigazgató véleményének hatására - azt is, hogy Felletár Józsefnek már komoly gyakorlata van a szülészeti- és nőgyógyászati műtétekben, komoly szakirodalmi munkásságot folytatott és több előadást tartott.

32

7 A kórház az önálló szülészeti- és nőgyógyászati osztály megszervezését kinevezése után, 1928. január l-jével kezdte meg, és 1929. január 1-től működött hivatalosan.

32

8 Feleségével Demkó-Belánszky Margittal - a makói közjegyző lányával - 1930 áprilisában kötött házasságot. Két gyermekük született: Béla és László.

32

9 A szegedi orvosi kamara a vármegye területén jogosult volt a törvényhatósági bizottságba orvos érdekképviselőt küldeni. 1934-ben Felletár Józsefet delegálták, és az 1937. május 30-án megtartott választáson a leadott 65 érvényes szavazatból 57-et kapott meg, így lett továbbra is Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának tagja.

33

0 Uray Vilmos kórházigazgató 1944. szeptember 7-én előbb Szegedre, majd Budapestre távozott, és az intézmény igazgatását Felletár Józsefnek adta át, aki szeptember 23án elutazott családja után a Dunántúlra, de Mosonmagyaróvárott katonai szolgálatra kötelezték. A 3. sz. utász póttörzs zászlóalj katonaorvosa lett hadnagyi rendfokozatban.

33

1 Alakulatát 1945. március 23-án Németországba irányították, ahol fogságba esett. 1945 decemberétől 1948 elejéig az aidenbachi járás orvosaként menekült és hadifogoly magyarokat látott el, de gyakran kérték segítségét helyi orvosok is. Az 1945. január 15-én Vilshofenben kiállított igazolás értelmében: „rábízott feladatát lelkiismeretesen, önzetlenül látta el. Panasz, kifogás ellene nem történt. A gondjaira bízottak kezelését nagy szaktudással oldotta meg."

33

2 Hazafelé a magyar határon kihallgatták, és nem engedték családjával továbbutazni. Kétheti fogság után szabadult. Makóra jött és jelentkezett a kórházban, ahol azonban nem tartottak igényt szolgálataira. Családi házukba sem tudott menni, mert azt mindenestől lefoglalták a Nemzeti Parasztpárt részére. 1948 májusától többször kihallgatták, majd a szegedi népbíróság elé utalták ügyét, ahol 1949. november 26-án nyolc hónapi börtönre és politikai jogvesztésre ítélték, amely ellen felebezett. A Népbíróságok Országos Tanácsa 1950. február 17-i hatállyal felmentette, mert az ellene felhozott vádakat alaptalannak minősítette.

33

3 Ebben több támogató levél segített, pl. Franki Róbert orvos véleménye, aki - 1944-ben kirendelt munkaszolgálatos volt a makói kórházban - így írt róla: „két hónap alatt soha nem éreztette velem kényszerhelyzetemet, megcélzás formájában sem, sőt velem szemben humánus viselkedésének adta tanújelét [...]" Felletár József még kockázatot 32

6 Dr. Tóth István egyetemi tanár nyilatkozata. JAM A. 2386.2005. 3

2 Dr. Felletár József a makói kórház új szülészeti főorvosa = Mv 1927. dec. 11. 32

8 Jkv. 1939. szept. 22. Kór. Biz. jkv. CsAT lee.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML. 32

9 Halász B.: Dr. Felletár i. m 21. 33

0 CsvHL 1935. jan. 4. 70. p.; CsvHL 1937. aug. 21.466. p. 33

1 Felletár László: Dr. Felletár József élete. JAM A 238/2006 1. 33

2 Rozs Lajos a járás felelős vezetője által írt igazolvány. JAM A. 2386.2005. 33

3 Halász B.: Dr. Felletár i. m 21. 51