Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
Diósszilágyi Sámuel (1882-1963) belgyógyász főorvos, kórházigazgató
Az októberi forradalom alatt megalakította Makón a Jászi-féle radikális pártot. Az 1919-es román megszállás alatt Nagyváradra szállították, de kihallgatás után elengedték. Tagja volt a városi és megyei törvényhatósági bizottságnak. 31 0 1920. június 1-én kinevezték a Csanádvármegyei Szent István Közkórház belgyógyász főorvosává, majd 1945 májusától annak igazgató-főorvosa lett. Rendelkezett röntgen- és tüdőgyógyász szakorvos képesítéssel. Jelentős szerepe volt a kórházi laboratórium és röntgenlaboratórium megszervezésében. A kórházból vonult nyugdíjba 1961-ben. 31 1 Az anya- és csecsemővédelem érdekében hozták létre a Stefánia Szövetséget, amely 1920. november 27-én tartotta alakuló ülését. Ügyvezető igazgatója Diósszilágyi Sámuel volt. 31 2 A Stefánia koncertek rendezésével kívánt bevételhez jutni. Meghívták Makóra Bartók Bélát, Fischer Annit, a drezdai vonósnégyest stb. Diósszilágyi Sámuel 1934. évről szóló jelentésében szomorúan állapította meg, hogy „a hangversenyek anyagi sikere meszsze mögötte maradt a fényes erkölcsi sikernek." 31 3 Diósszilágyi Sámuel foglalkozott a tüdőbetegségekkel is. 1935. szeptember 8-15. között a vármegyeháza dísztermében gümőkórellenes kiállítást rendeztek, amelynek 8 ezer látogatója volt. Jórészt ennek hatására javasolta a vármegyei közgyűlésen - szeptember 30-án -, hogy szervezzék meg a gümőkórellenes küzdelmet. Makón állítsanak föl tüdőgondozó intézetet, és a vármegyei közkórházban külön tüdőbeteg-osztályt létesítsenek. (Ekkor Magyarországon mindössze 8 szanatórium, néhány tüdőbeteg-osztály és 78 tüdőbeteg-gondozó intézet működött.) 31 4 Orvosa volt a Szeged Csanádi Vasútnak, az Országos Tisztviselő Biztosítási Alapnak (1939), 1949-től OTI szakorvos. 31 5 Diósszilágyi Sámuel fontos szereplője az 1920-30-as években a város köz- és főleg kulturális életének. 31 6 Házában megfordult Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Tamási Áron, Barcsay Jenő, Vén Emil stb. Otthonát „Hotel Diósszilágyinak" nevezték el. Diósszilágyi Sámuel politikai nézetei közismertek voltak, s aki nem tudta, rájöhetett arról, hogy gomblyukában vörös szegfut hordott. A főorvos tisztelője volt Kossuth Lajosnak, Justh Gyulának, de egyben szabadkőműves és szociáldemokrata szimpatizáns. 31 7 Saját magát 1949-ben írt életrajzában baloldali felfogásúnak vallotta: „Már mint medikus részt vettem a pesti ellenzéki tüntetésekben, szorgalmasan jártam a Gallilei Kör előadásaira, és szoros kapcsolatot tartottam fenn a baloldali ifjúsági mozgalmakkal és azok vezetőivel." Később sem tagadta ezt meg, ezért fordulhatott elő, hogy egy a munkásoknak tartott előadás után fegyelmi eljárás is indult ellene, sőt a szegedi ügyészség nem31 0 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1.2. 31 1 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1.2. 31 2 Forgó Géza: A közegészségügy. In. Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 2004.432. 31 3 Diósszilágyi Sámuel ügyvezető igazgatónak jelentése a makói Stefánia Szövetség 1934-ik évi működéséről. = CsvHL 1935. márc. 9.272-273. 31 4 Diósszilágyi Sámuel törvényhatósági bizottsági tag, kórházi osztályos főorvos indítványa a tuberculozis elleni küzdelem intézményes megszervezése iránt = CsvHL 1935. okt 5.844-845. 31 5 Diósszilágyi Sámuel önéletrajza JAM T.D. 1980.1.2. 31 6 Bán András: „Kedvezően beajánl bennünket makaiakat" In. Fotó Homonnai. Bp. 1998. 35. 31 7 Bán A.: Kedvezően i. m. 36. 48
