Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - A közkórház gazdasági helyzete 1920-1944 között
nem lehetett. 25 7 1 93 3-ban Hoffmann János szegedi kereskedő a „fűszer és gyarmatáru" szükségletet szállította. Ebbe a következők tartoztak: csőtészta, rizs, borsó, piskóta, bors, mák, köleskása, keksz (Consum Duna), tea (Orange Pecoe), só, mustár, estragon. A Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek pótkávét (400 kg), csokoládét (50 kg), kakaót (50 kg), árpakávét, coccus szappant és csokoládéport (50 kg) szállítottak. 25 8 A kórház ingatag gazdasági helyzete miatt törekedett az önellátásra, ezért béreltek földeket az igási út mentén. A gazdálkodás 1932-33-ban 1763 P 5 fillér hasznot is hozott. 25 9 Földjei voltak a makói és a csanádpalotai határban, amelyeket 1940-ben eladtak. November 22-én megvásárolták Saitos Gyulától a kórház mögött elterülő szőlőt és ingatlant (Szőlő u. 8.), összesen 3099,2 D-öl területet a rajta álló házzal együtt. 26 0 1932-ben a drága fuvarköltségek miatt a kórház vezetése vásárolt egy lovat, amely néhány nappal később kimúlt, bizonyítva, hogy az „emberorvosok" nem értenek a lovakhoz. A magas zöldségárak miatt vermet ástak, ahol a téli szükségleteket tárolták. A hússzükséglet olcsóbb biztosítása miatt sertésfiaztatót és -hizlalót állítottak be. Míg 1930-ban 16 db hízó volt, addig 1942-ben már 150-180 hízóról tudunk. A megyei kórházi bizottságnak S. Bálint György, a Makói Gazdasági Egyesület elnöke adott tanácsokat, aki valóban értett a gazdálkodáshoz. 26 1 A sertésól az intézmény udvarán volt, de ezt nem találták jó megoldásnak, ezért a Saitos-féle telken 150 sertés hizlalására alkalmas telep építéséről döntöttek és 5000 pengőt szántak rá 1941-ben. 26 2 A helyi piac árainak figyelése vezetett oda, hogy a borjúhús helyett pulykát vásároltak, és megkezdték a baromfikeltetést. A kórházigazgató-főorvos fő elve volt: „mindent kellő időben és mennyiségben vásároljunk." 26 3 A 2. világháború egyre jobban nehezítette az életet. 1943. február 8-ra a megyei kórháztól függetlenül 200 ágyas tábori kórházat rendeztek be Makón a Hagymaházban és a Návay Lajos Kereskedelmi Középiskolában. A Magyar Királyi 254. sz. Vöröskereszt Hadikórház vezetője Sonkodi Sándor főhadnagy, belgyógyász alorvos, a kórház laboratóriumának 1930-36 közötti irányítója. Az orvosok sorában ott találjuk Tóth Aladár főorvost is. A 38 fős személyzetet a főtéri Szőllősi Gyógyszertárban, az akkori Nyilas Székházban helyezték el. 26 4 [39. kép] Már közvetlen a háború megérkezését jelezte, hogy 1944 tavaszán Ploestiből Makóra szállították a 4/606. számú német tábori kórházat és az 570/2. számú „Sanitätspark"ot. A gimnázium, a leánypolgári és a református fiúpolgári iskola megtelt sebesült német katonákkal. 26 5 A háború a közegészségügyi helyzetre is csapást mért. Makó város és a megyei kórház orvosainak többsége katonai szolgálaton volt. Hiányoztak a tisztítószerek és 25 7 Jkv. 1933. febr. 24. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 8 Jkv. 1931. jan. 23. 8. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 25 9 Uray V:. A közkórház (1933) i.m. 26 0 MŰ 1940. dec. 4.; CsvHL 1940. dec. 7. 283-284. 26 1 CsvHL 1940. dec. 7.283-284. 26 2 Jkv. 1941. jún. 11.22. hat Kór. Biz. jkv. CsAT k.e.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 26 3 Dr. Uray Vilmos kórházi igazgató-főorvos jelentése a vármegyei Szent István közkórház 1932. évi működéséről és állapotáról. = CsvHL 1933. júl. 19. 644. 26 4 JAM T.D. 2006.6.1., MÚ 1943. febr. 6. 26 5 Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. Makó, 1989. 15. 40
