Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - A közkórház gazdasági helyzete 1920-1944 között
Éppen ezért a kormány nem zárkózhatik el attól, hogy e célra annyit utaljon ki, amennyi szükséges s a hátralékok megfizetéséről is gondoskodnia kell." 24 1 A kórházi ápolás díja 1932-ben napi 4 P 50 fillér volt, ezt azonban nehéz volt behajtani olyanoknál, akik „bár vagyonnal és keresettel rendelkeznek, azonban vagyonuk értéke vagy keresetük nagysága oly csekély, hogy a gyógydíj behajtása létfenntartásukat veszélyeztetné". Ezért kérte az igazgatóság, ilyen esetekben külön előterjesztés nélkül eltekinthessenek az ápolási költségtől, de a kórházi bizottság nem fogadta el, mert ez az alispán hatásköre volt. Végül úgy döntöttek, hogy 500-600 P értékű ingatlan vagyon az, amit „a gyógydíj behajtása szempontjából nem kíván vagyontárgynak tekinteni" a bizott242 sag. A kórház kénytelen volt a szegény betegek ápolási díjának elmaradása miatt a vármegyétől 78 000 pengő kölcsönt felvenni. 24 3 Mivel az egészségügyi ellátás költségét változatlanul nehéz volt behajtani, illetve folyamatosan fejlesztették és bővítették az intézményt, 1941-ben a minisztériumtól kellett kérni 170 000 pengő kölcsönt. 24 4 Pedig a gazdálkodást a törvényeknek megfelelően folytatták, amint azt pl. az 1932. május 31-i, a vármegyei számvevőség által elvégzett kórházvizsgálat is megállapította: „a kórház számvitele, az azt érintő vezetés és az egész gazdálkodás terén szakavatottságot és gondosságot észleltek." 24 5 A kórház minden fejlesztés és átalakítás mellett folyamatosan anyagi gondokkal küszködött. Az orvosok továbbra is igyekeztek minden szegény sorsú rászorulót fölvenni. A betegek 20 %-a munkáspénztári tag, 50 %-a szegénységi bizonyítvány alapján az Országos Betegápolási Alap terhére részesült ellátásban, amelynek számláját ugyan benyújtották az országos betegbiztosításhoz, de az nem mindig állta a költségeket, sőt a napi ápolási díjakat sem emelték az áremelkedés mértékével. A kórház egyre jelentősebb számban hajtott végre operációkat, amelyek költségei magasak voltak, azonban erre a minisztérium nem volt tekintettel. 24 6 [36. kép] Uray Vilmos 1920-ban 120, 1925-ben 815 műtétet jegyzett föl. 24 7 1 92 8-ban 250, 1933-ban 1060, 1932-ben 2000, 1936-ban 3176, 1938-ban pedig 4042 kisebb-nagyobb operáció volt, amelyek anyagi hátterét nem mindig tudták megteremteni. A folyamatos emelkedésben szerepet játszott az is, hogy sebészeti mellett már orr-, fül- és gége, szemészeti, szülészeti- és nőgyógyászati operációkat is végrehajtottak Makó és Csanád-AradTorontál vármegye betegein. 24 8 [4. sz. melléklet] A helyzet később sem javult sokat, hiszen 1937-ben - immár az ország jobb gazdasági helyzetében - a helyi sajtó is megszólalt a kórház érdekében. A MAKÓI ÚJSÁG egyetértett Tarnay Ivor alispánnal, aki a vármegye május havi állapotáról szóló jelentésében így fogalmazott: „Egyet nem szabad soha a törvényhatóságnak megtennie, t.i. a visszafej24 1 Jkv. 1931. ápr. 20.24. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT k.e.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 24 2 Jkv. 1932. jún. 7. Kór. Biz. jkv. CsATk.e.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 24 3 Jkv. 1931. okt. 1.62. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 24 4 Jkv. 1941. jún. 11.22. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT k.e.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 24 5 Jkv. 1932. jún. 7.27. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 24 6 MÚ 1937. aug. 11. 24 7 CsvHL 1926.416^17. 24 8 MÚ 1937. aug. 11.; Jkv. 1939. szept. 22.41. hat. Kór. Biz. jkv. CsAT k.e.e. vm. Törv. Biz ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 38
