Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - Új osztályok létrehozása - új szakorvosok érkezése
házi bizottság ülésén kijelentette, hogy nem tud a továbbiakban felelősséget vállalni a szülések megfelelő lebonyolításáért, mert csak egy szoba áll rendelkezésre és ott helyezik el az egészséges és beteg szülésre várókat is. Az áldatlan állapot már egy édesanyára végzetes következményekkel járt, ezért kérte, hogy 50 000 koronás költséggel válasszák ketté a termet. Egyik rész legyen az egészségeseké, míg a másikban megfelelően elláthatják a lázas-beteg édesanyákat. Egyúttal kérte, hogy Süsz Ferencet, a szülész- és nőgyógyász végzettségű orvost meghívhassa az intézetbe. A kórházi bizottság érveit elfogadta, az átalakításokhoz és a szakorvos alkalmazásához - aki kezdetben tiszteletdíj nélkül vállalta a feladatot - is hozzájárult. 18 2 Süsz Ferenc távozása után 1927. július 15-én jelent meg a Csanádvármegyei Szent István Közkórház felhívása, amelyben a létesítendő szülész-nőgyógyász osztályra kerestek főorvost. Felletár József (1893-1972) 1928. január l-jével, kinevezése után kezdte meg az önálló szülész- és nőgyógyászati osztály megszervezését, amely 1929. január 1-től működött hivatalosan. 18 3 [24. kép] A szülészeti osztály fontos feladatot látott el, számtalan édesanya és csecsemő köszönhette életét orvosának. Mindezt a számok is bizonyítják: 18 4 1931-ben: szülőnő: 162 ápolási nap: 4052 vetélőnő: 101 ápolási nap: 1369 méhen kívüli terhes nő: 12 ápolási nap: 428 összesen: 275 5849 1935-ben szülőnő 248 ápolási nap: 4555 vetélőnő: 132 ápolási nap: 1068 méhen kívüli terhes nő: 11 ápolási nap: 355 összesen: 391 összesen: 5978 A statisztikai adatok szerint a vármegyében 1920 és 1932 között 19,7 %-ról 17,6 %-ra, ezen belől Makón 17,3%-ról 13,4%-ra csökkent a csecsemőhalálozás, amiben a Stefánia működésének volt meghatározó szerepe, de a szülészeti osztály és főorvosa iránti bizalom növekedéséről is tanúskodnak az adatok. Főleg igaz ez Makóra, ahol a csecsemőhalálozás a megyei városok között a legalacsonyabbak között volt. 18 5 Az igények ellátására azonban kevés alkalmazottal rendelkezett a kórház, mert mindössze két okleveles szülésznője volt. Egyik a szülészeti osztályt és a szülőszobát, a másik a nőgyógyászati osztályt látta el és a nőgyógyászati műtéteknél segédkezett. 1936-tól a Stefánia is a kór18 2 MÚ 1922. febr. 2. 18 3 Jkv. 1939. szept 22.41. hat Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 18 4 CsvHL 1939. okL.21.311. 18 5 Perilla A:. Magyarország i. m. 135. 30
