Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanád vármegyei nyilvános közkórház
János, Breuer István gyógyszerész, Gyüge János állatorvos, Jokay István és Návay Imre. 10 3 A bizottság tanácskozó, véleményező és indítványozó testület lett, „mely rendesen egyedül illető hatóságával érintkezik" a törvény értelmében. 10 4 1886. június 2-án Návay Imre, megyei főjegyző az egészségügyi bizottságot járványbizottsággá alakította (az 1876:XIV. tc. értelmében) a kötőhártya lob (trachoma) „nagymérvű és rohamos teijedése" miatt. A betegek ellátására a kórházban és a belvárosi református iskolában „gyógykezelési helyiséget" alakítottak ki. A gyógykezelés kötelező és ingyenes volt. Ha valaki magánorvoshoz járt, akkor igazolást kellett kérnie. „Mindenkinek, kik magukat nem gyógykezeltetik - súlyos pénzbüntetéssel sújtatnak; - makacskodás esetén pedig a kórházban fognak beszállíttatni", amivel a rendőrkapitányt bízták meg. 10 5 Vendel János megyei főorvos még 1900-ban is arról panaszkodott, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem gyakori sikertelensége „a nép tudatlanságának tudható be, mely csak azért is, hogy megmutassa a ragályozás iránti hitetlenségét, a beteget látogatja, sőt képes gyermekét is odavinni". A trachoma, difteritisz, vörheny, kanyaró, hökhurut, bárányhimlő, hasi hagymáz pedig minden évben pusztított. 10 6 Az orvosok iránti bizalmatlanság megszüntetésében a kórház és orvosai élenjártak. A népszerű igazgató Borotvás Dezső - aki bortereléséről is híres volt - betegsége miatt nem tudta ellátni állását 1893 őszétől, ezért megpályáztatták az igazgató főorvosi munkakört, amelyre hárman jelentkeztek. Schwartz József és Schützenberger Endre mellett Dózsa Lajos (1862-1913), a kórházban már 6 éve dolgozó másodorvos. Az egészségügyi bizottság 1894. április 21-én az ő kinevezését javasolta, ezért kiírták a másodorvosi állást is, amelyre Molitorisz Kálmán (7-1919) tornyai községi orvost hívták meg. 10 7 [9. és 10. kép] Az új igazgató több változást hozott, új felszereléseket szerzett be, tovább emelte a betegforgalmat. A korábbi élvekben viszonylag kevesen jelentkeztek önként gyógyulást keresve a kórházba. „Akkor még leküzdhetetlennek látszott népünkben a kórház iránt táplált előítélet. Arra pedig csak gondolni sem lehetett, hogy a társadalom előkelőbb osztályához tartozót kapacitálni lehessen, hogy kórházban keressen ápolást és gyógyulást betegségében" - íija egy beszámoló 1901-ben. Az új igazgató alatt azonban „a rend, fegyelem, tisztaság, jó élelmezés, humánus bánásmód, gondos ápolás, az orvostudomány legfontosabb igényeit is kielégítő gyógykezelés az, mi közönségünkben a kórháztól való idegenkedést legyőzte." Egyre többen voltak olyanok, akiknek családi vagy anyagi viszonyai kizárták az otthoni ápolást-gyógykezelést, ezért a kórházat keresték föl. Míg 1899ben 719, addig 1900-ban 963 beteget ápoltak az intézmény falai között, gyakran a helyszűke miatt a folyósokon kellett az ágyakat elhelyezni. 10 8 Dózsa Lajos a betegszám folyamatos növekedése miatt 1900-ban bővítést vagy új kórház építését kérte a megyétől. Návay Lajos alispán egyetértett a tervvel, és sikerült a vármegye közönségét is mellé állítani. Az új épület területét is kiszemelték, és azt sikere10 3 Jkv. 1877. márc. 22. Eü. Biz. jkv. Csvm. Törv. Biz. ir. (1870-) 1871-1923(-1926) IV.B.402. CsML 10 4 MTT 1875-76. évi tc. 395. 10 5 Jkv. 1886. jún. 2. Eü. Biz. jkv. Csvm. Törv. Biz. ir. (1870-)1871-1923(-1926) IV.B.402. CsML 10 6 A közegészségügy megyénkben = MH 1901. máj. 5. 10 7 Jkv. 1894. ápr. 21. Eü. Biz. jkv. Csvm. Törv. Biz. ir. (1870-)187l-l923(-1926) IV.B.402. CsML 10 8 A kórtiázi jelentés kapcsán. =MH 1901. júl. 25. 18
