Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanád vármegyei közkórház alapítása
még kórházi bálát is tartottak, amely 320 Ft bevételt hozott és jegyzőkönyvi köszönetet fogalmaztak meg Návay Tamásnénak, „mint kinek buzgóságának e fényes eredményt" köszönhették. 7 1 A kórházi pénzalap zavarossága a belügyminisztériumnak is feltűnt, ezért vizsgálatot rendelt el. Kiderült, hogy Lonovics Károly volt megyei pénztárnok számadásai pontatlanok, és többen kétségbe vonták korábbi ajánlataikat. A hiányok miatt Lonovics Károly 2797 Ft-ot volt kénytelen biztosítékul letenni kötvényben. 7 2 Ifj. Urbanics Mihály orvos viszont levelében közölte, hogy nem emlékezik 52 Ft 50 krajcáros (ekkora már kamatozott) ajánlatára a kórházi alapítvány számára, de „a jótékony cél iránti tekintetből a még ki nem fizetett orvosi díját - 14 Ft 31 krajcárt - ajánlja föl mint első részlet fizetését." 7 3 A kórházi küldöttség 1868. november 2-án megkönnyebbülve vette tudomásul, hogy a belügyminisztérium felülvizsgálta és jóváhagyta a kórház építési munkáit. 7 4 A kórház pénzügyei lassan rendeződtek. Bánfy József főszámvevő jelentéséből az alábbiak derültek ki: 7 5 a, ágyalapítványokban 12 336 Ft 50 kr b, kamatozó tőkében 9 744 Ft 25 kr c, nem kamatozó tőkében 2 867 Ft 45 kr d, kamathátralékban 2 129 Ft 79 kr e, pénztárban készpénzben 1 939 Ft 62 kr Összes alaptőke: 29 017 Ft 61 kr Voltak olyanok, akik az ágyalapítványokra minden felszólítás ellenére sem állították ki az alapítólevelet: Návay család, Csanádpalota, Nagylak, Sajtény, Battonya, Apátfalva, Nyéky Gyula. A kamatozó tőkére vonatkozólag ekkor még kötvényt nem írt alá Kállay Ödön, Bánhidy Albert, Pozsonyi Ferenc, Urbanics Mihály és Wasmer Adolf. Voltak, akik csőd miatt nem tudtak intézkedni: Vargha Pál és Szabó Mihály. 7 6 A későbbi évekből már nem maradt fenn számadás a kórházi pénzalapról. Meskó János mint kórházigazgató, Sonkovics Istvánnéval kötött 1868 júniusában „élelmezési alkut" a betegek ellátására. 7 7 A rendetlenség és a tisztaság hiánya miatt 1868ban és 1869-ben is panaszok voltak. Papp Mihály (1836-1913) kórházi alorvosról (róla nem tudni pontosan, mikor került a kórházhoz) meg is állapították, hogy a „tisztviselői állás s' erkölcsiséggel össze nem férőleg" viselte magát. Kötelességévé tették felügyelni Sonkovics Istvánné munkáját. 7 8 A „felügyelés" nem volt sikeres, sőt május 20-án maga Sonkovicsné mondott föl, de kötelezték az általa okozott hiány megtérítésére. Júniusban Breuer Istvánt és nejét, Kovács Máriát bízták meg az ellátással. 7 9 [6. kép] A helyzet azonban sokat nem javulhatott, hiszen már 1870 januárjában Papp Mihály jelentést tett visszaélésekről. December 25 - január 7. között nem fűtötték a betegek 7 1 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. febr. 27. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 7" Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. ápr. 31. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 7 3 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. ápr. 30. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 7 4 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. nov. 2. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 7 5 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1869. jan 7. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 7 6 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1869. jan. 7. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842>1866-1871. IV.B.254. CsML 7 7 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. júl. 3. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 7 8 Csvm Kór. Kül. jkv. 1869. márc. 3. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 7 9 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1869. jún. 5. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 13
