Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)
XI. Belez A hajdan itt kanyargó Belez ér mindkét partján feküdt a 14-16. század között a falu. Legmagasabb pontján épült temploma. 1555-ben említik először okleveleinkben, de már akkor is pusztaként. A terület egyik része a csanádi püspöké, a másik a káptalané volt. Az 1561. évi adóív elhagyott faluként említi, húsz év múlva 8 adózó portán éltek itt. A 16. század végi háborúban pusztult el véglegesen. 4 3 A hajdani ér partján a mai napig áll az un. „Belezi kereszt". Az egy tömbből faragott, máltai formájú kereszten írást már nem lehet találni. Az anyagvizsgálatok a Déli-Kárpátokat jelölik meg a kőzet származási helyéül. Több legenda terjedt el, hogy ki és miért állította ezen emléket. Nézetünk szerint a legvalószínűbb, hogy Csáky Miklós püspök 1514 május végi kivégzésének helyét jelöli. (Dózsa György a nagylaki palánkvár elfoglalásakor ejtette rabul a csanádi főpapot és néhány nap múlva e helyen álló táborában karóba húzatta.) A mindenképpen megőrzésre érdemes kereszt több figyelmet és törődést érdemelne. Szükséges lenne valamiféle védő-kerítéssel körülvenni, mert a folyamatos szántások miatt kis dombja lassan eltűnik és nagyon közel kerülnek hozzá a munkagépek. Az Alföldön egyedülálló, de Magyarországon is ritka objektumot az idegenforgalom egyáltalán nem ismeri. XII. Tárnok A Sámson-apátfalvi főcsatorna hasznos munkáját elvégezve, a makói határ vizeit Tárnoknál engedi a Marosba. A ma már csak térképeken megtalálható - Tárnok-sziget - elnevezés hajdanán a Maros menti településlánc egyik igen fontos tagja volt. Az első írásos előfordulása 1332-ből való, mikor a csanádi káptalan folytatott vizsgálatot határában. Neve a tárnok: királyi javak őrzője, pénzügyek kezelője, feladatú királyi emberre utal. Itt szedték a vámot a szárazföldön, vagy a vízen érkezőktől, ill. a réven átkelő utasoktól is. A hely fontosságát mutatja, hogy a tárnoki rév még a 20. század első negyedében is működött, csak a trianoni határ lehetetlenítette el. 1343-ban Nagy Lajos király Tárnokot Telegdi Csanád érseknek adományozta, a koronázásakor végzett szolgálataiért. Az elkövetkező évtizedekben, évszázadokban jelentősen gyarapodott és a 16. században a környék legnagyobb falvai közé tartozott. Az 1552-es török hadjáratban súlyos károkat szenvedett, de e csapást még kiheverte. Hat év múlva 10 ház állt az egykor rangos faluban. 1580-ban 33-an fizettek adót innen a töröknek. Végleg a 15 éves háborúban, 1596 körül pusztult el és soha többé nem épült újjá. 4 3 BLAZOVICH L. 55. 16
