Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Szabó Miklós: Am. kir. honvéd légierő (1938-1945)

Szabó Miklós A m. kir. honvéd légierő 1938-1945 A magyar légierő az Osztrák-Magyar Monarchia ún. Légjáró csapatainak történetében gyökerezik, mely szervezet 13 repülőszázaddal kezdte meg tevékenységét az I. világháborúban. 1 Ezen kötelékek hadirepülőinek kiképzésében oroszlánrészt vállalt Petróczy István százados, „tábori pilóta". Közöttük nagy számban szerepeltek magyar származásúak, akárcsak a legjobbak ,Jdub"-jában. így a 10 legeredményesebb pilóta között legalább 3 magyart találunk,

2 de hírnevet szerzett Háry László századosnak - a légierő későbbi parancsnokának - vadászszázada, az un. „Háry-cirkusz" is. Az I. világháborús magyar részvételt lezáró trianoni békediktátum megtiltotta Magyarország számára - egyebek mellett - a katonai légierő létrehozását is. Bár már ezt megelőzően megkezdődött az ezek kijátszására foganatosítandó rendszabályok előkészítése, a 20-as évek első felének eme macska-egér harcában alapvetően az antant Légügyi Ellenőrző Bizottsága volt a sikeresebb. Ennek ellenére folyamatosan alapozták a jövő magyar légierejét. A majdani nyílt fejlesztés megvalósítása szempontjából döntő volt az az 1932. évi koncepció, mely szerint egy 48 repülőszázadból álló légi fegyvernemet kellett létrehozni belátható időn belül.

3 Ezt a törekvést eredményesen támogatta a 30-as években Magyarországon kibontakozott - a légierővel kapcsolatos - nagyon eredményes elméleti tevékenység. Mindezek következtében a Légügyi Hivatal vezetője (a rejtett légierő parancsnoka) 1935 márciusában már „végcélul azt tűzte ki maga elé, hogy a minket környező kisentente-államok legalább egyikével szemben komoly ellenségként léphessünk fel."

4 Ezt a törekvést 1937. október l-jén a „titkos" magyar légierő 6 vadász-, 8 nappali és 2 éjjeli bombázó - valamint 2 távolfelderítő százada, összesen 192 repülőgépe „támasztotta alá".

5 1 NAGYVÁRADI Sándor - M. SZABÓ Miklós - WINKLER László: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1986. 32. o. 2 Uo. 41.0. 3 Hadtörténelmi Levéltár, Honvédelmi Minisztérium Elnöki (a továbbiakban HL HM Ein.) VI.-l. 1932/9

135.Hr. 4 HL HM Ein. l .a. - 1935/105154 5 Uo. - 1937/10000 53