Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)
XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - Bene János: Vár a síkságon. Őfelsége kállói végháza
Nem érdektelen felsorolni a vár addigi főkapitányait sem: Prépostváry Bálinttól Kapy András (1575-1576), tőle Serényi Mihály (1576-1578), majd Csapy Kristóf (15781593) vette át e tisztet, utána pedig Székely György (1593-1600) a főkapitány. Őket az egyik leghíresebb kallói kapitány, Káthay Mihály követte. Nevét legjobban azzal írta be Szabolcs vármegye és a kallói vár történetébe, hogy a mezővárost elvette a Kállayaktól 1603-ban. Mindezt Belgiojoso kassai főkapitány beleegyezésével. Az előzmények a következők voltak: Káthay, hogy biztosítsa a kállói katonaság ellátását még 1600-ban kétségbe vonta a Kállayak jogát Újkállóra, a későbbi Nagykálló mezővárosára. Káthay ugyanis tisztában volt azzal, hogy ha Rudolf császár 1596-ban, 1597-ben és 1598-ban hozott törvényeit betartja, melyek arról szóltak, hogy a kállói várhoz robotosokat nem Szabolcsból és Szatmárból (mert azok a tokaji és ecsedi várhoz vannak rendelve), hanem a távolabbi Beregből és Ungból kell hozatnia, akkor a vár ellátása komoly veszélybe kerülhet. Ezért vonta kétségbe a Kállayak jogát, majd kivette a kezükből a korcsmáitatás, a vásártartás, a sóvámszedés jogát, megtiltotta katonáinak a kilenced befizetését, használatba vette a legelőket és erdőket. Természetesen a Kállayak sem hagyták magukat, kijárták jogaik visszaadást, s azt 1603 tavaszán a vásáron kihirdették. Az ünnepi aktust azonban megtoldották azzal, hogy híveikkel együtt, bortól hevülve, meg akarták tréfálni, ijeszteni a várba zárkózott Káthayt. Mintha a török támadta volna meg a várost, Allahot kiáltottak, megverték riasztásul a dobokat, ráadásul elvágták a vásárosok sátrainak köteleit. Káthay katonákat küldött ki, hogy megnézzék mi történt, az ágyúkat a városra szegeztette, majd amikor az őijárat dolgavégezetlen visszatért, Káthay mindezt megírta Belgiojosónak, megtoldva azzal, hogy a Kállayak hadat gyűjtöttek ellen, így őfelsége ellen is. így került a várhoz a város, ezzel az ott szolgáló katonák és hajdúk helyzete kétségtelenül megjavult, állandó és megbízható jövedelemre téve szert. Kálló pedig nagyon sokára, majd csak a Rákóczi-szabadságharc után került vissza a Kállayakhoz. Bocskai István szabadságharcának kezdetén Káthay Mihály vitte Bocskai hűségére a kállói várat. Ezt megjutalmazva 1604 őszén Bocskai kancellárjává tette, a hozzá csatlakozott hajdúk egy részét pedig Kálióban telepítette le. így került Kálló a hajdúvárosok sorába. Szükség is volt az új őrségre, hiszen a korábban a város kapujánál lakó rác hajdúkat a magyarok Rakamaznál legyilkolták, majd elpusztították családjaikat és felégették házaikat Kállóban. Káthay kancellári kinevezése után az eléggé elnéptelenedett vár élére Iratossy Pál került kapitánynak. Őt a Rákóczi család egyik tagja, Rákóczi Lajos követte. Bocskai halála után a városban lakó hajdúk és a jórészt németekből álló várőrség 200 gyalogos és 200 lovas - között az ellentétek igen kiéleződtek. A hajdúk, akik mindig is a várőrség kiegészítő részét képezték, új kapitányt akartak Rákóczi helyett. Ezt a viszályt Báthory Gábor simította el azzal, hogy 1609. szeptember 13-án kiadott adománylevelében a hajdúk Kálló helyett Böszörményt kapták meg. A vár élére is új kapitány került Lónyay András személyében, aki 1619-ben meghódolt Bethlen Gábornak. A nikolsburgi béke (1621) Szabolcs vármegyét Kállóval együtt az erdélyi fejedelemségnek ítélte azzal a kikötéssel, hogy Bethlen halála után visszaszáll a császárra. Bethlen Gábor is végeztetett javításokat a várban, melyekhez vármegye jobbágyainak munkáját vette igénybe. Lónyay András 1620-ban bekövetkezett halála után Bethlen Nyáry Istvánt tette meg Kálló főkapitányává, aki a város 1631 március eleji felégetéséig, s a várban tett rongálásokig töltötte be ezt a tisztet. 27
