Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)
XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - Demsea Dan: Az aradi vár története
fős örségét a temesvári vár 9000 katonája támogatta. Többször sikerült nekik utánpótlást bejuttatni - a körül zárás gyengeségét kihasználva - az aradi várba. E hadmozdulatok közül kiemelkedett a december 14-i csata, mikor a császáriak jelentős sikert arattak. Az időközben alezredessé előlépett Máriássy Jánost a vereség miatt Kossuth Lajos felmentette tisztségéből. Az új parancsnok Gaál Miklós ezredes, képzett hadmérnök lett. Kezdeti erőfeszítései a vár lövetésére és a körül zárás szorosabbá tételére sikerrel jártak. Amikor azonban csellel és rohammal el akarta foglalni a várat, súlyos vereséget szenvedett. 1849 februárjában őt is leváltották és helyébe márciusban Vécsey Károly tábornokot nevezték ki. 1849 április végére az új parancsnok irányítása szerint elkészült az a Maros vizével feltöltött csatorna, mely teljesen elvágta a várat a temesvári úttól. A körülzárás ezzel teljessé vált, a kitörés és a felmentés lehetősége szinte megszűnt. Még reménytelenebbé tette a vár helyzetét, amikor Bem tábornok erdélyi csapatai megjelentek Temesvár körül. Az aradi vár magára maradt, a lőszer, élelmiszer készlete egyre fogyott, a sebesültek, betegek száma egyre nőtt. A katonai helyzet is alapvetően megváltozott. A honvédsereg sikeres tavaszi hadjárata nyomán alig maradt császári katonaság Magyarországon és Erdélyben. 1849. június 5-én megkezdődtek a tárgyalások a vár feladásáról. Három hét múlva megszületett a megállapodás és július 1 -én a császári haderő átadta a várat a honvédseregnek. A vár főfelügyelőjévé - a Komáromban lábtörést szenvedett - Damjanich János tábornokot nevezték ki. Hatalmas lendülettel megkezdődtek a vár helyreállítási munkálatai. A kijavított hadianyag és élelmiszerraktárakat folyamatosan ismét feltöltötték három hónapra elegendő készletekkel. Az általános hadi helyzet rosszabbodása miatt az aradi vár jelentősége nyár közepére egyre inkább nőtt. A kormány Pestről előbb Szegedre, majd augusztus elején Aradra költözött. Haynau serege hamarosan átkelt a Tiszán. Észak felöl a cári csapatok közeledtek. Kossuth Lajos kormányzó augusztus 11-én este lemondott és Görgey Artúr tábornokra ruházta a hatalmat. Két nap múlva a világosi síkon a cári csapatok előtt a honvédsereg letette a fegyvert. Az aradi őrség augusztus 17-én adta át a várat az orosz csapatoknak. Néhány nap múlva a vár történetének legszomorúbb napjai kezdődtek. Augusztus 25-től a honvédsereg tábornokait a főőrház helyiségeiben tartották fogva. Itt kezdődtek meg a hadbírósági tárgyalások is, melyek szeptember végéig tartottak. Az elrettentő ítéleteket 1849. október 6-án, reggel hajtották végre. A kivégzés helyét 1874-ben egy halom sírral jelölték meg. 1881 -ben állították fel - az azóta áthelyezett - szürke, gránit obeliszket, mely őrzi a 13 vértanú tábornok nevét. A 19. század második felében a vár lassan elvesztette jelentőségét. Kazamatáiban, épületeiben katonai fegyházat, majd az I. világháború idején internáló tábort alakítottak ki. Az összeomlás után előbb szerb, majd francia, végül román katonaság szállta meg a várat. 1944 őszén rövid ideig ismét magyar fennhatóság alá került Arad és környéke. Szeptember 13-án, este 7 órára a várat is birtokba vették a honvéd egységek. Az egy hét múlva meginduló nagy szovjet támadás elöl visszavonuló magyar alakulatok szeptember 22-ére virradóra elhagyták Aradot. A szovjet csapatok 1958-ig állomásoztak a várban. A legutóbbi évekig a román katonaság fennhatósága alá tartozott az erősség, csak napjainkban szűnik meg ott a katonai jelenlét. 21
