Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - A szegedi vár és a várfeltárások rövid története

A ma is álló vármaradványt 1999-ben tetővel fedték be. A városfelőli oldalán, az egykori kapu lebontott homlokzata helyén felépítették a múzeumi kiállító- és raktárhelyiségek fogadó-, kiszolgáló egységeit magában foglaló tömböt. Az építkezések megindulásakor került elő a gótikus vártemplom északi fala. A templombelsőből és a templom körüli temetőből eddig mintegy hétszáz középkori temetkezés került elő, ami Szeged első régészetileg megismert középkori temetője. A sírok a több száz éven át tartó folyamatos temetkezések miatt szorosan egymás mellett, illetve egymás fölött fekszenek a feltárás pillanatában, szinte „tömegsírként" hat a látványuk. Ez azonban csak a látszat, a középkorban is létezett meghatározott temetkezési rend, a sírok rendszerben, sorokban helyezkedtek el. A folyamatos utántemetések miatt azonban a föld alatt szinte kaotikus zsúfoltság alakult ki a sírok egymásra rétegződésével. Előfordulnak egyes, és kettős temetkezések, valamint egy-egy család több nemzedékét magában foglaló közös sírboltok, téglából épített családi kripták is. Gyakran találunk a sírokban az elhunytak viseletéhez tartozó gombokat, ruhakapcsokat, ruha- és övdíszeket, fülbevalókat, valamint pénzérem-mellékleteket. Bár a keresztény rítus szerint eltemetettek esetében a túlvilági útra szánt mellékletadás pogány szokása tiltott volt, a XIV. században itt is feltűnő kunok sírjaiban gyakran találunk egyéb tárgyakat is a sírokban. A felfedezéssel Szeged egyik legfontosabb középkori műemléke válik láthatóvá. Igaz, a több évi munkával a templom épületének csak nyugati felét tárhattuk fel. Ha a feltárás folytatódik, és az előkerülő falak bemutatására lehetőség nyílik, a Dömötör-torony és az alsóvárosi templom mellett, Szeged egy harmadik középkori műemlékkel büszkélkedhet. Irodalom DUGONICS ANDRÁS: Jeles történetek I. Pest 1794, 144. ENTZGÉZA: Kőtár. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, é. n. (1965). Szerk.: Bálint Alajos. HORVÁTH FERENC - ZOMBORI ISTVÁN: Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól (1878). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1. 169-225. HORVÁTH FERENC: Még egyszer a szegedi kőbárányról. Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében. É. n. (1986) 34^13. HORVÁTH FERENC: Vár. Sefánia-sétány. In: Tóth Ferenc (szerk.): Csongrád megye építészeti emlékei. Szeged, 2000, 497-512. HORVÁTH FERENC: Falak históriája. A szegedi vár története. Szeged. A város folyóirata. 17. évf. 2. sz. 2005. február, 11-22. HORVÁTH FERENC: A szegedi vár - The Szeged Castle. Régészeti Értékeink 13. Treasures of Archaeology in Hungary 13. Budapest, 2006. HORVÁTH FERENC: A szegedi vár története. CASTRUM 2006/2. 5-30. HORVÁTH FERENC: Vár, vártemplom, kőtár. In: Zombori I. (szerk): A Móra Ferenc Múzeum 125 éve. Szeged, 2008, 145-155. KULCSÁR PÉTER - HORVÁTH FERENC: Szerzetesrendek és kolostori kultúra. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története I. Szeged, 1983, 481^190. LAKATOS PÁL: Római leletek a szegedi vár területéről. Antik Tanulmányok, 1965, 91-102. 13