Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)

csak 20 %-nyi részvénnyel rendelkezett. A társaság és a nagybirtokosok a hagymát saját gazdaságukban termesztették, vagy feles rendszerben, vagy úgy, hogy a földjeiket kiadták haszonbérbe. E földeken 320 hagymakertész, 246 feles hagymakertész és 380 kisbérlő dolgozott. A Makón és környékénmegtermelt hagymát legnagyobb részben ekkor az osztrák tartományokba és Bosznia-Hercegovinába szállították. A részvénytársaság a hagyma válogatásáéit, csomagolásáért, be és kirakodásáért a helybeli munkásoknak, működése első három évében (1906-1909) összesen 28 171 koronát fizetett ki. 20-22 munkás állandóan, a téli időszakban pedig mintegy 40-60 munkást foglalkoztatott. A jelentés még kitért arra is, hogy 18 300 koronát fizetett ki a társaság bélyeg, telefon és távirati költségekre ugyanezen időszak alatt. A Hagymarészvénytársaság működése első három évében összesen 122 000 q súlyban szállított el hagymát és egyéb zöldségféléket a városból, melyek értéke 1 246 000 korona volt. Mindezek alapján a főispán az államsegély megadását javasolta a miniszternek, felhíva a figyelmét még arra, hogy a hagymarészvénytársaság áldásos árpolitikát is folytat, a mindenkori világpiaci áraknak megfelelő hagymaárat igyekszik kialakítani, s így fennmaradása fontos közérdek. Támogatni kell továbbá azért is, mert a helyi - főleg bevándorolt orosz és lengyel zsidó kereskedőkkel és az azok által manipulált hagymaárakkal is meg kell küzdenie, írta Návay Tamás főispán. A minisztériumban egy referens azonban megfontolandónak tartotta, hogy egy már szépen prosperáló társaság, mely 25 %-os tiszta nyereséggel záija az üzleti éve, joggal igényel e még mindig közpénzekből való szubvencionálást? Végül is a Hagymarészvénytársaság a kért államsegélyeket rendszeresen megkapta. A részvénytársaság első (1906/07) évéről részletes adataink nincsenek, de a második évi (1907/08) működéséről tudjuk, hogy összesen 383 189 korona értékben szállítottak a kül- és belföldi piacokra hagymát és zöldségfélét. A tiszta nyereség ez évben 21 376 korona volt. (18 %) A harmadik évről (1908/09) is részletes kimutatás áll rendelkezésünkre, mely szerint ekkor összesen 55 287 q hagymát és zöldségfélét forgalmazott a Hagymarészvénytársaság 997 180 korona értékben. A kimutatásból azt is megtudhatjuk, hogy ebben a jó hagymaszezonban az 55 287 q össztermésből 24 667 q-át Ausztriába (örökös tartományokba) 12 204 q-át Németországba, 6 240 q-át Bajorországba, 1 400 q-át Olaszországba, 540 q-át Svájcba, 140 q-át Romániába, 107 q-át Bosznia-Hercegovinába és 100 q-át Szerbiába szállítottak. Ezen adatok alapján megállapíthatjuk, hogy általában a Makón és környékén termelt hagymának mintegy 4/5 részét külföldre adták el, s csak 1/5 értékesítették az országon belül. így válik érthetővé, miért voltak olyan fontosak a jól működő kereskedelmi kapcsolatok, illetve mit ért a jól kiépített ügynöki hálózat. Itt is kemény versenytárs kellett hogy legyen a Hagymarészvénytársaság, a kiteijedt és szoros kereskedelmi, ügynöki, sőt legtöbbször családi kapcsolatokkal is rendelkező zsidó kereskedőházaknak. Az Országos Levéltárból rendelkezésünkre áll a Hagymarészvénytársaság nyilvántartása kereskedelmi partnereiről,

2

1 amely szerint kapcsolatban álltak: 2

1 OL. K.: 184-50-139226(76006/914) 12