Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagymarészvénytársaság története 1900 és 1918 között. A Makói Múzeum Füzetei 106. (Makó, 2008)
ügyvédnek küldtek meg 1900. szeptember 5-én. 7 (A cég bejegyzett neve németül: Genossenschaft der Makoer Zweiebel und Grünzeng Producenten; angolul: Corporation of the Mako Onion and Vegetable Growers.) A szövetkezet megalakulása mindenben megfelelt az akkori előírásoknak. A fennmaradt iratok szerint a szövetkezet már megalakulása évében, sőt az alakulás után néhány hónappal üzletet nyitott Kassán. Az üzlet nem sokáig állt fenn, mert 1901. január 29-én már arról értesítette a kassai rendőrkapitány a makói polgármesteri hivatalt, hogy a szövetkezet az árusítással felhagyott. (Az üzlet vezetője Adler Salamon volt.) 8 A szövetkezet kitűzött céljait - így a kedvezményes szállítást - igyekezett minél hamarabb elérni. 1900 augusztusában azzal a kérelemmel fordult a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy szállítmányai részére kövezetvám mentességet szerezzen. A törvényhatósági bizottság a kérelem tárgyalása során kifejtette, hogy a kövezetvámból befolyó jövedelmek nemhogy az utak kiépítésének költségeit, de a folyó kiadásokat sem fedezik, s ezért a vám egészének elengedése nem teljesíthető. „Mivel azonban a törvényhatósági bizottság teljes mértékében méltányolja azon üdvös közgazdasági célt, amelyet a szövetkezet maga elő tűzött, és annak előmozdítására a maga részéről is kész még áldozatok árán is közrehatni", ezért a szövetkezetnek „a makói kövezetvám díjából 50 %-ot elenged, és a szövetkezet által szállítandó mindennemű mezőgazdasági termény vámdíját 50 %-al leszállítja" 9 A kedvezmény visszamenőleg is - megalakulásától kezdődően megillette a szövetkezetet. E jelentős kedvezmény természetesen ellenérzést szült a többi hagymakereskedőben. Az egyik legnagyobb cég képviselője, Iricz Mór törvényhatósági bizottsági tag, megfellebbezte a határozatot, Az ügy így a kereskedelemügyi miniszterhez került föl. A miniszter 1901. március 2-án - miután az alispán felvilágosító jelentését megismerte - a fellebbezést elutasította, s a bizottság határozatát jóváhagyta. A miniszter döntését indokolva rámutatott arra, hogy a szövetkezetnek nyújtott kedvezmény nem veszélyezteti a városi törvényhatósági közutak kikövezési költségeire felvett 320 000 Ft (640 000 K) kölcsön törlesztését, ellenben a kedvezmény a szövetkezet fontos közgazdasági céljai elérésében hathatósan támogatja. 1 0 1901. szeptember 4-én fordult a szövetkezet a városhoz iparhatósági igazolványa kiadása végett. Tudatták a városi hatósággal, hogy a céget a Szegedi Királyi Törvényszék mint Kereskedelmi Bíróság már bejegyezte, s hogy üzlethelyisége Makó főterén, a 2408 számú házban van. (Ez az épület volt az ún. Naschitz-ház.) Az iparigazolványt E lajstrom 8/1901 szám alatt szeptember 6-án meg is kapta szövetkezet hagyma és zöldségkereskedésre. 1 1 A Központi Statisztikai Hivatal már akkor is sürün fordult a városokhoz, vármegyékhez különböző termelési adatokat kérve. A városi levéltárban fellelhető az 1902 őszén és 1903 tavaszán bevetett területek kimutatása, mely szerint Makón ekkor 500 holdon termesztettek vöröshagymát és 200 holdon fokhagymát. 1 2 7 MVL: Pm. h. i.: 8507/1901 8 MVL: Pm. h. i.: 10.118/1900 számú irat csatolva az 1391/1901 sz. iratcsomóhoz 9 MVL: Pm. h. i.: 9492/1900 sz. irat csatolva a 2532/1901 sz. iratcsomóhoz 1 0 MVL: Pm. h. i.: 2532/1901 1 1 MVL: Pm. h. i.: 8507/1901 1 2 MVL: Pm. h. i.: 5855/1903 Több adatot a szövetkezet 1900-1906 közötti működésére nem találtunk. 9
