Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Marjanucz László: Az ország gazdasági és politikai helyzete és változásai 1956 őszén

elrendelték, jól tudták, hogy az ifjúság hevülete figyelmen kívül hagyja a tiltást. A nagyszámban összeverődött lakosság és fiatalság valóban a Széchenyi térre tartott. A 30-40 000-res fős menet élén Baróti Dezső haladt, aki megpróbálta lebeszélni az egyetemistákat a részvételről. De az a terve sem sikerült, hogy a tömeget a Hungária Szállótól az Arany János utcán át az Ady tér felé vezesse. Már lehetetlen volt őket eltéríteni, s a Takaréktár utcán át a Széchenyi térre tartottak. A kordont állító katonaság számára tűzparancsot adtak ki, amelyet Gyurkó Lajos vezérőrnagy hadtestparancsnok a tömeg föloszlatása végett el is rendelt. A sortűznek egy halálos áldozata és több sebesültje volt. Lövedék oltotta ki Schwartz Lajos 18 éves kendergyári munkás életét. Őt tekinthetjük a forradalmi megmozdulás egyetlen szegedi mártírjának Az életét kioltó sortűz fontos következménye, hogy a hatalom rádöbbent önnön tehetetlenségére, s kénytelen voltak a hatalomőrzés finomabb megoldásaiba belemenni. A régi párt- és tanácsi vezetés az államvédelmi és katonai közigazgatási parancsnoksággal közösen új irányítási struktúra kialakításáról döntött. Úgy gondolták, hogy a munkahelyeken elég erősek még ahhoz, hogy a létrehozandó munkástanácsokban érvényesüljön befolyásuk, s azon keresztül pedig megvalósulhat korábbi városi szintű hatalomgyakorlásuk részleges megőrzése. Tervük a Városi Munkástanácsot megválasztó október 27-i gyűlésen csak részben sikerült. Az addigi Dénes-Tobmbácz városvezetéssel szemben olyan nagy volt a küldöttek ellenszenve, hogy csak a szavazáskor kialakult zűrzavar kihasználásával tudta a régi klikk Tombácz Imrét a Munkástanács elnökségébe bejuttatni, amely mellesleg az előírt 10 fő helyett 12 fős lett. Az Ideiglenes Városi Munkástanács elnökének Perbíró Józsefet választották. Hamarosan megalakult a közrend megőrzése végett a Nemzetőrség Palotás József volt hivatásos honvédtiszt vezetésével. A rendőrség az elmúlt napok tömegoszlatásai és a sortűz miatt elvesztette a lakosság bizalmát, nem számított hiteles testületnek, ezért volt szükség a szegedi nemzetőrségre. Október 29-én a forradalom „hivatalosan" is győzött városunkban, amikor a Munkástanács átalakult Néptanáccsá, s a katonai közigazgatás parancsnoka szinte követelte, hogy vegyék át a hatalmat. Ez megtörtént, mert a katonai vezetés szabadulni akart a felelősségtől. Országosan is tarthatatlanná vált az állampárt helyzete, ezért Kádár az MDP-t október 28-án föloszlatta, hogy a kommunistákat Magyar Szocialista Munkáspárt néven újra tömörítő előkészítő bizottságot hozzon létre. Nagy Imre miniszterelnök is ekkortól mutatott igazi 83