Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
hogy az előző nap elhatározták a kitörést nyugati irányban. 5 5 A lakosságot is meglepetésként érte a bekerítés. November eleje óta megszokta a közeli ágyúzást. Paradox módon még örült is a front közelségének, mivel ez azzal (is) járt, hogy az angol-amerikai stratégiai légierő felhagyott a főváros bombázásával. Kitelepítéséről december folyamán már mind kevesebb szó esett. Eleinte a nyilas vezetés tervezte azt, de szállítókapacitás hiányában egyre halasztották, végül elálltak tőle, egyrészt a propaganda okán az emberek (félrevezető) megnyugtatásáért, másrészt azért, mert a szovjet csapatok előrehaladása egyre reménytelenebbé tette a végrehajtást. December 24-én délelőtt, amikor a gyűrű már majdnem bezárult, a férfiak karácsonyi bevásárlásaikat intézték, feleségeik az ünnepi fogásokat készítették. Jártak a buszok, villamosok, taxik, játszottak a színházak és a mozik, vendégeket fogadtak az éttermek és a korcsmák. Az emberek az óvóhelyekre csak január elejétől húzódtak le. Vitakérdések Az ostrom lefolyásáról nincs módunk részletesen szólni. Azt Tóth Sándor és Ungváry Krisztián jegyzetekben idézett könyvei részletesen tartalmazzák, előbbi elsődlegesen a szovjet-román, utóbbi a német-magyar csapatok harcainak vonatkozásában. Ismert a gyűrűbe zárt főváros felmentését célzó német támadások lefolyása is. 5 6 Problematikus, sőt kényes az ostromlókhoz, illetve a védőkhöz csatlakozott magyar önkéntesek kérdésköre. Az utóbbiak zömmel azért jelentkeztek, hogy megmeneküljenek a nyilasok zaklatásaitól, a kényszersorozásoktól, s hogy jobb (élelem-) ellátásban részesüljenek, mint a polgári lakosság. Természetesen voltak olyanok is, akik elvből vagy meggyőződésből álltak be valamely önkéntes harccsoporthoz. Ugyancsak a túlélés vágya motiválta azok többségét is, akik átálltak a szovjet csapatokhoz. Döntő többségük fogságba esve inkább jelentkezett, mint elindult Szibéria felé. Köztük is voltak meggyőződésből harcolók, de olyanok is, akiket géppuskával hajtottak maguk előtt az NKVD-s katonák. Az 1945. január 20. (az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal kötött fegyverszünet napja) óta hivatalosan is szovjet kötelékben harcolt mintegy 20 magyar önkéntes századot február 12-én Kelenvölgyben a Budai , s Gosztonyi 230.o. Borús József: a Budapest felmentésre indított német "Konrad"-hadmüveletek (in: A budapesti csata 1944-1945, szerk.: Ravasz István, Budapest, 1994) 147-158.o. 56
