Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
vezérezredes, a szovjet vezérkar hadműveleti csoportőnöke emlékirataiban esős, felhős, ködös időre panaszkodik. Leírja, hogy a „...légierő úgyszólván alig tevékenykedett...", s a sáros utak megnehezítették az utánpótlást (a romániai utakra gondolt, amelyeken a két front utánpótlását megoldották, az akkor viszonylag fejlett magyar úthálózat járható volt esős időben is). 26 Egy nagytávolságú támadáshoz elengedhetetlen a légierő támogatása és az utánszállítás folyamatossága, akár a Tuhacsevszkij-féle mélyhadműveletelmélet, akár a német villámháborús minta alapján kívánják lefolyatatni azt. A viszonylag kisebb területet érintő bekerítés és az azt követő módszeres ostrom inkább megvalósíthatónak tűnhetett ilyen körülmények között, mint a továbbtámadás erőltetése nyugati irányban. Malinovszkij, részben a november 4-i direktíva elveinek eleget téve, nagyobbrészt saját elképzeléseit követve, széles arcvonalon, három főirányt kijelölve támadt és viszonylag lassan haladt előre Budapest keleti, majd északi irányú átkarolására. A szovjet főparancsnokságtól november 26-án kapott direktíva meg is rótta ezért, s elrendelte, hogy egy irányban alakítson ki 27 döntő fölény kiharcolására képes ún. csapásmérő csoportosítást. Az ennek megfelelően december 5-én felújított támadás valamivel nagyobb ütemet ért el. Ezzel azonban még mindig csak a főváros északi irányú átkarolását valósították meg a vezetése alatt álló 2. Ukrán Front főerői. Ekkor került előtérbe a 3. Ukrán Front jobbszárnya. Fjodor Tolbuhin marsall inkább alkalmazta a szűkebb sávban nagyobb erőkkel végrehajtott támadási modellt, mint Malinovszkij. A Dél-Dunántúlra átkelt 4. gárdahadsereg december elején megközelítette a Margit-vonal keleti szektorát. Ha képes az addigi ütemben folytatni támadását, napokon belül eléri a Margitvonalat, amelyet nem védtek számottevő harcértékű csapatok. Ezt gondolhatta végig Malinovszkij, valamint azt, hogy az ő csapatai előtt ott áll a pesti oldalon a mélységben jól tagolt és jól megerősített Attila-vonal, a Margit-vonalon belül (a hadműveleti mélységben) viszont a budai oldalt nem védi semmi, sőt senki. Ebben az összefüggésben vet fel érdekes problémát a szovjet 46. hadsereg átkelése a Duna jobb partjára Ercsinél. Amikor december 4-én az erőszakos átkelés megkezdődött, a 4. gárdahadsereg támadó éle már közel járt a térséghez. 6-án Adonynál találkoztak is a két hadsereg ékei. 2 8 A 2. Ukrán Front parancsnoka maga rendelte el az átkelést, központi intézkedést nem kapott arra. Ha a 46. 2 6 Styemenko 276.0. 2 7 Tóth 62-64.o.; Minaszjan 321-322.0. 2 8 Minaszjan 323., 329.0. 48
