Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben

szektora annak délnyugati sarkát a Drávával. A két fő védelmi vonal között feküdt Budapest, ami egyik fő tényezőjét jelentette hadszíntérré válásának. A Karola- és a Margit-vonal közötti kapcsolat megteremtésére, egyben a pesti hídfő védelmére alakították ki az Attila-vonalat. Kiépítésére - a németeket megelőzően - a Fővezérség már szeptember 11 -én intézkedett. A munkálatok irányításával Vidos Géza vezérőrnagyot bízták meg, akit kineveztek a budapesti I. hadtest műszaki parancsnokává, egyben a hadműveleti terület műszaki felügyelőjének helyettesévé. 3 Az Attila-vonal három állásrendszerből állt, mindhárom a Dunától a Dunáig teljes félkört alkotott. Legkülső védőöve (Attila-I) Dunaharasztinál vált el a folyótól, majd Gyál - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház - Csornád érintésével Alsógödnél jutott ki ahhoz. A középső védőöv (Attila-II) a Soroksár - Soroksárpéteri - Pestszentimre ­Rákosliget - Pécel - Isaszeg - Kerepes - Mogyoród - Fót - Dunakeszi íven húzódott. A belsőt (Attila-III) az akkori peremvárosok: Csepel ­Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoshegy - Rákoskeresztúr ­Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest peremén építették ki. A két nagy szigetet, a Szentendreit és a Csepelt a németek védeni akarták. A védővonalak kiépítésénél felhasználták azokat a terveket is, amelyeket még az orosz haderő 1914 végi második uzsoki betörése nyomán dolgoztak ki. Mikor Hans Friessner vezérezredes, a német Heeresgruppe Süd (Dél Hadseregcsoport) parancsnoka, a magyarországi hadműveleti terület vezénylő tábornoka, Guderian parancsát mintegy megismételve maga is rendelkezett e védelmi rendszer kiépítéséről, annak munkálatai már folytak. 4 Az Attila-vonal eredendően nem magát a nagyvárost volt hivatott védeni, hanem az úgynevezett pesti hídfőt 5. E kifejezés szeptember 11-én tűnt fel először, Vidos megbízásakor. A pesti hídfőnek a Karola- és a Margit-vonal összekötésén túl az is feladata lett volna, hogy távol tartsa a szovjet csapatokat a fővárostól, illetve hogy kiinduló bázisául szolgáljon egy nagyerejű támadásnak, amelyet a Kárpát-medence megtisztítására Hitler és Guderian többször is kilátásba helyezett. Október 12-én a kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy vezette VI. hadtestparancsnokságot a 3 Vidos Géza: Háborús emlékeim - III. 1944. márc. - szept. (Hadtörténeti Múzeum Kézirattára, 535­89. fsz.) 34-35.o. 4 Tóth Sándor. Budapest felszabadítása (Budapest, 1975; a továbbiakban: Tóth) 201.o. Ravasz István: Pesti hídfő (in: Magyarország a második világháborúban, szerk. Sipos Péter ­Ravasz István, Budapest, 2. kiadás, 1977; a továbbiakban: Lexikon) 368.0. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom