Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)
XII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2005 - Ravasz István: Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben
Ravasz István Budapest hadszíntérré válásának tényezői 1944-1945-ben A közelmúltban látott napvilágot egy neves szakember és egy fiatal történész tollából egy-egy kötet a magyar főváros több mint fél évszázaddal ezelőtti pusztulásáról. Gosztonyi Péter Budapest lángokban 1944-1945 (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1998) című munkája elsősorban átfogó kép nyújtására törekszik. Ungváry Krisztián PhD-ösztöndíjas kutató Budapest ostroma (Corvina, Budapest, 1998) című könyve a részletekre koncentrál és igen sok idézetet citál. Tanulmányomban anélkül, hogy recenzionálni kívánnám az általam tanárként tisztelt svájci magyar hadtörténész írását, illetve egy olyan monográfiát, amelynek magam voltam a lektora, kísérletet teszek a Budapest hadszíntérré válásához vezető folyamatok felvázolására, valamint - a teljesség igénye nélkül - egyes problematikus kérdések elemzésére. Budapest mint erőd Budapest ostromlott erőddé válása nem volt törvényszerű. Több tényező együttes hatására vált azzá. 1944 szeptemberéig a magyar politikai és katonai vezetésben is sokan úgy gondolták, a magyar fővárost a harcok nem érhetik el. Addig eljutottak, hogy a háború elveszett, de komolyan bíztak a front megmerevedésében a Kárpátok vonalán. A felismerés, hogy a szovjet hadsereg mégis eléri Budapestet, s hogy ez igen gyorsan bekövetkezhet, csak szeptember első harmadában vált bizonyossá. 1 1944. szeptember 22-én Heinz Guderian vezérezredes, az Oberkommando des Heeres (OKH, a német szárazföldi haderő, a Heer főparancsnoksága) megbízott vezérkari főnöke megerődített vonalak • ' 2 kiépítését rendelte el Magyarországon. Ezek két fő védővonalból és ezek reteszállásaiból álltak. A Karola-vonal az Északi-középhegység déli lejtőin húzódott, a Margit-vonal keleti szektora a Dunát (Érd térségéből kiindulva) kötötte össze a Velencei-tavon át a Balaton északkeleti csücskével, nyugati Részletesen lásd: Ravasz István: Erdély mint hadszíntér 1944 (Budapest, 1997); ugyanő: A Kárpátmedence hadszíntérré válása 1944/45-ben (Új Honvédségi Szemle 1991/8. szám) 26-28.0.; ugyanő: A román átállás hatása a délkeleti hadszíntérre (Új Honvédségi Szemle 1994/9. szám) 19-21 o. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL), Kriegstagebuch der Heeresgruppe Süd (a továbbiakban: KTB) 895. mikrofilm-tekercs 6742. sz. irat, 440608/44.1 .a./OKH sz. parancs 37
