Halmágyi Pál szerk.: Harcok a Dél-Alföldön és Budapesten 1944-1945-ben. Az 1956-os forradalom Makón. A XII. és XIII. Makói Emléknap és Találkozó 2005, 2006. A Makói Múzeum Füzetei 105. (Makó, 2007)

XIII. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2006 - Fazekas Lajos: Institoris Ildikó gimnáziumi emléktáblájának leleplezése

helységek többsége megmozdult. Volt, ahol csak másnap, harmadnap, de korábban jószerivel sehol. Nos ennek a ténynek, hogy tehát a vidék csatlakozott a forradalomhoz, ennek volt igazi jelentősége. Országos, sőt - később kiderült - világra szóló jelentősége! Mert ettől vált az a fővárosi lázadás, a diákok - munkások - értelmiségiek fölkelése országos forradalommá, később szabadságharccá. Mert az ország lakosságának már akkor is csak a 20 %-a élt a fővárosban, és 80 % élt vidéken. Ha az 1956-os magyar forradalomról esik szó, világszerte a „pesti srácok" forradalmát emlegetik. Nekem megadta az Úristen, hogy filmet forgathattam a „vidéki srácokról", akkori önmagunkról, félelmeinkről, reményeinkről... ...És a bukásról is, a megtorlásról, ami különböző mértékben és módon valamennyiünket sújtott. Leginkább a közülünk legkiválóbbat: Institoris Ildikót. O nem csak annak a diáktüntetésnek volt a lelke, ő később is a forradalmért dolgozott: a Forradalmi Ifjúsági Szövetség némely iratán rajta volt az aláírása (fűtőanyagot, írógépet igényelt, adminisztrált), ez pecsételte meg a sorsát: őt, a legtehetségesebbet, legértékesebbet kizárták az ország középiskoláiból, nem engedték továbbtanulni, kibontakozni. Pár éve halt meg súlyos betegségben - Isten nyugosztaljon. Ildikó! Ez a tábla a Te emlékedet is őrzi, személy szerint a Tiédet, ahogyan mi, akik ismertünk és szerettünk, magunk is megőrizzük. Engem nagy megtiszteltetés ért, amikor fölkértek ennek a táblának a leleplezésére. A tisztességben nyilvánvalóan benne foglaltatik édesapám, a város rendőrkapitánya tevékenységének elismerése is: Őt 1994-ben Makó város Díszpolgárává választotta. Mi, az ő négy fia büszkék vagyunk rá; büszkék, hogy soha nem kellett szégyenkeznünk az apánk miatt: börtönének mártíriuma a szabadság fényét vetette ránk. A szabadságét, melynek tiszteletére most büszkén és meghatottan leleplezem az emléktáblát. 118