Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)

XI. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó, - Bene János: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945. (Könyvbemutató)

birtokbavételére irányult. A huszárezred azt a feladatot kapta, hogy Battonyán keresztül Ópécska - Arad felé támadjon, foglaljon hídfőt a Maroson, és induljon felderítésre Temesvár és Lippa irányába. Az Arad elleni támadás tehát szeptember 13-án hajnalban indult meg. A huszárezred délután két órára elfoglalta Opécskát, majd átkelt a Maroson. Szeptember 16-ra sikerült elfoglalni a Temesújfalu és Savanyúkútfürdő közötti észak-dél irányú magaslatokat, de itt a támadás megakadt, hiszen a Maros völgyében akkor már az előretört szovjet páncélos csapatokkal kellett felvenni a harcot. Szeptember 17-én Lippakeszinél, Temeshidegkútnál és Szentandrásnál szenvedtek súlyos veszteségeket a huszárok. Az ezt követő általános visszavonulás során szeptember végén a huszárezred alosztályai már a határokon belül Nagybánhegyes és Mezőkovácsháza térségében harcoltak. Rövid pihenő, majd az október 6-án hajnalban bekövetkezett nagy erejű szovjet támadás elől az Orosháza, Szentes menetvonalon jutottak ki a Tiszához, s ott a Tótkomlós, Csanádapáca irányába történt ellentámadás után 7-én érkeztek be a szentesi hídfőbe. A Duna-Tisza közi harcokban, miután a huszár pótezred állománya már a felére olvadt, a megmaradt tisztikart és legénységet november elején beolvasztották a huszárhadosztály kötelékébe. Az életrajzi adatokat olvasva a fenti, korábban még hiányosabb adatokat lehet pontosítani. Az ezred által vívott harcok súlyosságát jelzi, hogy egy-egy napon, egyegy helységben hirtelen megnőtt a véres veszteség. Az 1. tábori huszár pótezred eddig tudomásunkra jutott 72 hivatásos és tartalékos tisztje közül hősi halált halt 16, megsebesült 23, a legénységi állományú veszteségeket nem is lehet követni. Kispereg szeptember 9., Szederhát, Arad, Pécska szeptember 13., Temesfüves szeptember 16., Temeshidegkút, Cserealja szeptember 17., Szentandrás szeptember 17., Lippakeszi szeptember 17., Mezőhegyes szeptember 28., a szentesi hídfő október 8., Majsajakabszállás október 27., Kiskunfélegyháza október 29. - ezek a huszár pótezred elkeseredett, egyenlőtlen harcának állomásai 1944 őszén. A lexikonból kigyűjthetők a három osztály négy-négy, valamint az ezredközvetlen nehézfegyverszázad parancsnokainak adatai: Az ezredközvetlen nehézfegyverszázad élén Ujfalussy Géza (1908) százados (2. huszárezredtől) 1944. október 29-én Kiskunfélegyházán hősi halált halt. A 2. huszárezred által felállított l/II. tábori huszár pótosztály nehézfegyverszázad parancsnoka Bezerédj István (1914) százados 1944. október 8án Szentesnél sebesült meg. Az II/1. lovasszázad parancsnoka Telbisz Béni (1907) méneskari főhadnagy volt, aki 1944. szeptember 10-én Kisperegen megsebesült. Báró Wieland Alfréd (1921) hadnagy személyi lapja szerint szintén az II/1. lovasszázad parancsnoka volt; 1944. szeptember 16-án majd 28-án Mezőhegyesen megsebesült. A 2. és 3. huszárszázad parancsnokának neve egyelőre ismeretlen. A 2. huszárezred tisztikarának, mivel ők 1941-ben nem teljesítettek frontszolgálatot Ukrajnában, igen kevés haditapasztalatuk volt. 83