Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)

XI. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó, - Halmágyi Pál: Az Arad és Makó körüli harcok 1944 szeptemberében

átlépte Dombegyház alatt a trianoni határt. A deszki tanyáknál álló Bondor század elővédszakasza azonban még virradat előtt, a sötétség leple alatt átcsúszott a határon, és lefegyverezte a román őrszemeket. Az előző napokban megszerzett alapos helyismeret és a szemben álló erők pontos feltérképezése sokat segített ebben. A támadást megelőző héten a zászlóalj katonái pontosan felmérték a román őrjáratok útvonalát, időbeosztását, az őrházban tartózkodók erejét és hátsóbb összeköttetéseit. Mindebben sokat segített a határ mindkét oldalán lévő tanyák lakossága. A Bondor Vilmos vezette század jól haladt előre. A foglyok vallomásaiból kiderült, hogy egy megerősített román határvadász zászlóalj néhány kilométerre, Nagyszentmiklós körül rendezkedett be védelemre. Ok már a Temesvárt védő hadosztály részei voltak, akik addig akarják tartani a nagyvárost, míg az erősebb román és orosz kötelékek be nem érkeznek. Délután 2 óra körül a magyar honvédek Nagyszentmiklós előtt álltak. A román zászlóalj azonban nem várta be őket, a helységben egy utóvédszakaszt hagyva gyorsan hátrahúzódott. Az időközben beérkezett magyar zászlóalj többi része is harc nélkül vonult be Nagyszentmiklósra. A foglyul ejtett szakasz mellett két modern német géppuskát és sok hadianyagot zsákmányoltak. A kisváros magyarjai megható szeretettel fogadták a honvédeket, akik az éjszakát is Nagyszentmiklóson töltötték. 5 0 A lendületesen előretörő jobb szárnyról térjünk vissza a támadás fő irányába és nézzük meg, ott hogyan alakult a hadi helyzet. A 6. tábori póthadosztály 13-án reggel Dombegyház körzetéből megindult támadását előbb sikeresen lassították a határ mögött védekező granicsár zászlóaljak és egy román lovasezred. Görög Sándor huszárőrmester visszaemlékezése szerint különösen hatékony volt a kisperegi templomtoronyban fölállított román géppuska. 5 1 A néhány óra múlva meginduló páncéloshadosztály elsöprő erejű támadásának a szívósan védekező román erők azonban már nem tudtak ellenállni. A támadás első napjának estéjére a magyar páncélosok bevonultak Aradra. Az 1. póthuszárezred is elérte Pécskánál a számára kijelölt terepszakaszt. A román erők egy része a faluból, a főúton Arad felé, másik részük a Maroson átkelve az Arad-temesvári főút védelmére vonult vissza. A huszárezred katonái a faluban éjszakáztak, és csak másnap reggel indultak meg Arad felé. A turai kettőscsárdánál ütköztek a románokba, akik heves tűzzel, aknavetővel lőtték a támadókat. Elkeseredett harcok után délutánra törték át a huszárok a román védelmet, és foglalták el Arad észak-nyugati elővárosát, Gájt. A veszteség 40 halott és 130 sebesült volt. A következő nap ők is bevonultak Aradra, majd átkelve a Maroson Lippa - Temesvár irányába végeztek felderítést. Az ezredparancsnokság Angyal­kúton a községházába települt. E bánáti részeken a román egységek mindenütt 5 0 Bondor 170. 5 1 Görög Sándor karp. huszárőrmester visszaemlékezése. A Magyar Királyi 1. Honvéd pót-huszárezred története 1944 szept. - 1945 márc. HL TGY. 2803. sz. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom