Halmágyi Pál szerk.: A Dontól a marosig...1943–1944. A X. és XI. makói honvédnap és találkozó 2003, 2004. A Makói Múzeum Füzetei 104. (Makó, 2005)

XI. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó, - Illésfalvi Péter: A honvédség erdélyi harcai 1944-ben

A következő napokban, bár Torda térségében a vállakózások állandóak maradtak, a megelőzőekhez hasonló méretű harcok nem folytak. A szovjetek 18. gárda-gépesített dandárának csapatai román hegyivadászokkal és gyalogsággal közösen továbbra is a nyugati irányú átkarolással próbálkoztak, és Komjátszeg ­Tordatúr térségében hullámzó harcok folytak. Október 2-án „elevenedett" meg ismét az arcvonal, amikor a szovjetek Torda nyugat előteréből Aranyosegerbegy-délkelet irányába, négy lövészhadosztállyal indított támadásuk során levágták a Tordától délre lévő német-magyar arcvonal kiszögellést. Október 4-én az ismétlődő szovjet rohamok miatt nyugaton az arcvonalat vissza kellett venni az a Torda - Kolozsvár műútra. A várostól keletre kialakított szovjet-román betörést harckocsik segítségével tovább mélyítették, így ezen a napon Tordát már félkörívben átkarolták. A teljes bekerítést megakadályozó ellenlökésekhez csapatokra volt szükség, így a védelmi terepszakasz magyar parancsnoka - Veress vezérezredes engedélye nélkül - csak harcelőőrsöket hagyott hátra Torda déli szegélyén, és az alakulatok zömét a várostól északra, egy mélység nélküli védővonalra vonta hátra. Ezzel Tordát gyakorlatilag a magyar-német csapatok feladták. A magyar II. hadtest csapatai a német „Kessel" csoport erőivel közösen szeptember 13-a óta összesen 11 szovjet és román hadosztály, valamint egy szovjet gárda-harckocsi- és egy gárda-gépesítetthadtest áttörési kísérleteit hiúsították meg Kolozsvár irányában. A harcokban a védők - német adatok szerint - 112 harckocsit és önjáró löveget megsemmisítettek és 657 hadifoglyot ejtettek. A szovjet-román veszteség további 19 löveg, 53 páncéltörő ágyú, két légvédelmi löveg, 28 aknavető, 211 géppuska, 15 páncéltörő puska, 35 géppisztoly és 15 lángszóró volt. Ebből a Pz V „Panther" típusú német közepes harckocsikkal felszerelt magyar 3/2. harckocsi­század 1944. szeptember 15-től október 6-ig, a Torda előtt vívott harcokban 11 harckocsit, 17 páncéltörő ágyút, mintegy 20 géppuskafészket és egy szovjet sorozatvetőt semmisített meg, illetve kilenc géppuskát, öt páncéltörő puskát és 32 puskát zsákmányolt. A tordai csatában a magyar fél halottakban, sebesültekben, eltűntekben és hadifoglyokban mintegy 10.000 főt, a szovjet-román pedig ennek többszörösét veszítette. Ez volt magyar részről az ára annak, hogy a szovjet 2. Ukrán Frontot ez a néhány magyar hadosztály, ugyan hathatós német segítséggel, de megakadályozta abban, hogy az Erdély keleti részében harcoló és onnan a Tisza felé visszavonulni akaró 200.000 magyar és német katonát bekerítse és megsemmisítse. Természetesen ebben a fegyvertényben azok a már taglalt katonai erők is részt vettek, amelyek nyár végétől a Székelyföldön, majd a Maros-vonalon küzdöttek, majd onnan vonultak vissza halogatva Máramarossziget, illetve Szatmárnémeti irányába. Még olyan kiváló védelmi terepszakasz nem akadt az Erdélyben harcoló csapatok számára, mint Torda térségében az Aranyos-vonal, vagy keleten a határvidék szorosai, hegyei, avagy a Maros völgye. Miután a szovjet csapatok onnan 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom