Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Süli Attila: Dobsa Lajos a forradalomban és szabadságharcban

törvényszéknek az ifjúság soraiból is legyenek tagjai. 3. A vérteseket és gránátosokat büntessék meg. A miniszterelnöktől kitérő választ kaptak.

1" Júniusban zajlottak az első népképviseleti országgyűlési képviselő-választások, melyen egyébként Dobsa nem indult. Szűkebb hazájában, Makó városában a liberális nemesség jelöltje, Bánhidy Albert alispán győzött.

1

6 A Marczius Tizenötödike hasábjain szenvedélyes hangon kritizálta a megválasztott képviselőt és a makói népet : "Makó városa annyira van a haladástól, mint Jeruzsálemtől" Politikai ellenfelét elvtelen karrieristának tartja.

1

7 Második cikkében azzal vádolja Bánhidyt, hogy demagóg, mert olyan ígéreteket tett, hogy a városnak megszerzi a csanádi püspöki uradalom legelőjét.

l

h Harmadik cikkében Bánhidy jó tulajdonságairól akart írni, és itt a kettőspont után üres rubrika van.

1

0 Negyedik cikkében azzal vádolja a képviselőt, hogy 3 ezer forintért vásárolta a nemességet, de lélekben nem nemes.

2

0 Ötödik cikkében ellenfelének kormánypártiságát támadja. Számonkéri a püspök legelőjének megszerzésére tett ígéretét, mert a makóiak nem akarnak a püspöktől bérletet vállalni.

2

1 Július 7-én megjelent cikkében Balogh Kornél Győr megyei képviselőt támadta. Őt még korábban, vándorszínészi évei alatt ismerte meg. Azzal vádolja, hogy pecsovics, és szavazóit pénzzel vesztegette meg.

22 Meg kell állapítanunk, hogy Dobsa megállapításai nem mentesek a túlzásoktól. A város lakossága hálás volt a kormányzatnak az úrbéri terhek eltörlése miatt, és ezért támogatta a kormánypárt jelöltjét. Bánhidy már hosszú évek óta a Csanád megyei liberális ellenzék aktív tagja volt, tehát semmiképpen sem tekinthető pecsovicsnak. A Dobsa család ugyanúgy vásárolta a nemességet, így ezen kritika is furcsának tűnik számunkra. Szintén ezen újság lapjain támadta a király személyét, aki felett szerinte a népnek kell ítélkeznie."

3 Ellenezte az uralkodóval való kiegyezést és a békepárt politikáját.

2

4 Még ezen évben jelent meg első vígjátéka, a "Marczius Tizenötödike". A mű társadalomrajz, melyben a szerző a táblabíró politikát gúnyolja ki. A történet politikai színezete erősen kidomborodik. Mondanivalója illeszkedik a Marczius Tizenötödike "Nem kell a táblabíró politika" címmel megjelent vezércikkeinek szellemiségéhez. Párhuzamba állítható Szigligeti Egy táblabíró a márciusi napokban és Obernyik Egy magyar kivándorolt a bécsi forradalomban című 1

5 Uo. 118-123., HEGEDŰS - PÉTER. 1974. 11., MÚ. 1848. máj. 21. 8. sz. 115. 1

6 Makó régi térk. 122. 1

7 MT. 1848. jún. 28. 90. sz. A cikk címe: „Követ választás Makón..." 1

8 Uo. 1848. jún. 30. 92. sz. A cikk címe: „Második cantata Bánhidyról"; az uradalom 1802ben kerítette el Lele és Kopáncs pusztákat a várostól, és ez a veszteség a makóiak egyik legfájóbb sérelme volt. (Makó régi térk. 125.) 1

9 MT. 1848. júl. 3. A cikk címe: „Harmadik cantata Bánhidyról" 2

0 Uo. 1848. júl. 4. „Negyedik cantata Bánhidyról" A cikket ASBOD rövidítéssel szignálta. 2

1 Uo. 1848. szept. 8. 152. sz. „Ötödik cantata Bánhidyhoz". A cikket az ASBOD rövidítéssel szignálta. 2

2 Uo. 1848. júl. 7. 98. sz. „Első Psalmus Balog Kornél győr megyei követről". 2

3 Uo. 1848. okt. 28. és okt. 30.; HEGEDŰS - PÉTER. 1974. 13. 2

4 Uo. 1848. dec. 23., HEGEDŰS - PÉTER. 1974. 14. 14