Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Süli Attila: Dobsa Lajos a forradalomban és szabadságharcban

Danemärk), hol szerencsémre Dobsa úrra találtam, kinek elmondám, minő szégyen volna, ha közömbösek maradnánk, s a derék magyar eziránt tüstént egy felszólítást függesztett ki. Ő a küldöttség elnökévé, s én a szónokává választattunk. Üdvözlő iratot készítettem, melyet egy rövid s az egész kormány által igen kedvezően fogadott beszéd kíséretében Lamartine kezébe adtam, ki minket a kormány összes tagjaitól környezetten fogadott el, s kit én néhány nappal azelőtt, mint költőt, személyes beszélgetés közben előre értesítettem."

9 A fogadtatás után a küldöttség a Bastille téren lévő Júliusi Oszlop elé ment, ahol ugyancsak nagy éljenzésben volt része.

1" Ugyancsak lelkes hangon emlékezik meg az eseményről Dobsa Lajos is, aki a francia köztársaság diplomáciai "stabilitásáról", és a "francia és magyar érdekközösségről" ír." 1848 februárjában a francia baloldal még az elnyomottak felszabadítását tűzte ki célul a nemzetközi politikában, és ehhez fűződött a hazafiak és demokraták reménye több európai országban. A júniusi forradalom leverése után azonban ezen remények szétfoszlottak. Lamartine szép sorai pedig nem jelentettek sem politikai, sem diplomáciai elkötelezettséget.

1

2 Ugyanakkor Franciaország nem adhatta fel hatalmi érdekeit sem, még ha azok éppen az európai forradalmi érdekek ellen irányultak is. így meg kell állapítanunk, hogy a Dobsa által megrajzolt forradalomkép meglehetősen egysíkú és idilli. A márciusi ifjúság tagja (1848. március-1849. január) Dobsa az 1848-as események hírére hazajött.

1

3 Elsősorban a Petőfi Sándor vezette márciusi ifjakkal került kapcsolatba. Május 10-én Lederer tábornok budai főhadparancsnok a lakása előtt macskazenét adó fiatalokat vértesekkel és gránátosokkal szétverette. Az esetnek halálos áldozata is volt.

1

4 A Petőfi által meghirdetett, május 12-én tartott népgyűlésen egy küldöttség felállítását határozták el, melynek a következő személyek voltak a tagjai: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Degré Alajos, Pálffy Albert, Dobsa Lajos és Glembay Károly. A küldöttség a Hatvani utcai lakásán kereste fel Batthyány miniszterelnököt. Követeléseiket három pontban foglalták össze: 1. Országgyűlés összehívása. 2. A vérengzés felett ítélkező 9 Pesti Divatlap. 1848. 16. sz. 1

0KovÁCS. 1976. 95. 1

1 DOBSA. 1948. 54-58. Lamartine az új francia kormány élén már 1848. március 4-én igyekezett megnyugtatni a nagyhatalmakat, hogy országa nem kívánja Európában a „rendhagyó elem" szerepét játszani. A francia vezetők a későbbiek során sem ismerték el a magyar függetlenséget, szabadságharcunk félhivatalos támogatását csak arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Ausztria itáliai politikájára. (Erről bővebben: Hajnal. 1987. 131-157.) 1

3 DIÓSZEGHY. 1927. 8. 1

4 URBÁN. 1981. 110-118. 13