Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Marjanucz László: Kossuth Lajos a reformkorban

érdekegyesítés előfeltételének tartotta. így állt össze fejében az úrbériség azonnali megszüntetésének programja a földesuraknak járó állami kárpótlás mellett. Az érdekegyesítés első elemét az 1848: IX. tc. valósította meg: a jobbágy ingyen jutott telkének polgári tulajdonához, a nemesség pedig a tulajdonának számító jobbágyi szolgáltatások elvesztéséért állami kárpótláshoz jutott. Ezzel mindkét réteget sikerült a nemzet ügyéhez kapcsolni érdekeiknél fogva. A parasztság nem hihette ezentúl azt, hogy helyzetét Bécsből fogják javítani. Kossuth érdekegyesítési programja még két elemet tartalmazott: a nemesség osztozzon a nép terheiben, és a községeknek adjanak képviseletet a megyén. A közteherviselésről és a népképviseletről szóló 48-as törvények ezeket az elképzeléseket is megvalósították. A nemesség végül is az utolsó rendi országgyűlésen főként Kossuth kezdeményezésére szabaddá tette a jobbágy földjét és kezét, osztozott vele a terhekben és bevitte a politikai jogok gyakorlatába. A nemesi nemzet már nem volt képes fönntartani a magyarságot, a polgári nemzet szükségképpen az érdekegyesítés és a jogkiterjesztés talaján született meg. Kossuth Lajos reformkori munkássága ehhez az átalakuláshoz adott ösztönző erőt és maradandó értéket, fennen hirdetve: egyetlen osztály vagy rend sem képes egyedül kibontakoztatni és képviselni az átalakuló új nemzeti érdeket. 37