Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Tóth Ferenc: Urbanizáció Makón a 19. század végén

Fürdő A kiegyezés időszakában fürdőszobás lakások nem voltak Makón, a gőzfürdő a civilizáció vívmányaként új szolgáltatásként jelentkezett. Az első gőzfürdőt 1880-ban Pataky Albin, a mai Kossuth u. 66. alatti gőzmalom tulajdonosa a malomhoz épített helyiségekben alakította ki. Műszakilag korszerűnek tartották, a gőzmalom kazánja szolgáltatta a fürdőnek a melegvizet és a gőzt. A Korona elől naponta háromszor kocsi indult a fürdőhöz. 1885-ben porcellán fürdőkádakat, Angliából új kazánt szereztek be. 1885-ben nyílt meg a mai Teleki u. 2. sz. alatti gőz- és kádfürdő. 1901-ben a Teleki László utca 6. alatt nyílt meg az Erzsébet gőzfürdő. Miután Pataky Albin megvásárolta a Gőzmalom utcai Páhán-féle gőzmalmot, az új tulajdonos a Szegedi utca felöl artézi vizű gőzfürdőt létesített. Igazi fürdőéletre a Maros-part nyújtott lehetőséget. A gyors sodrású folyón rendkívül veszélyes volt a szabad fürdés, ezért úszókosárral ellátott fürdőházakat építettek. A híd melletti fürdőház létesítője és üzemeltetője mintegy négy évtizedig Báló Pál városi tanácsos, majd Pál nevű fia volt. A híd környéke rideg terület maradt, nem úgy Lúdvár, amely festői szépségű és hangulatú ligeteivel, fáival, erdejével csábítja a pihenni vágyó embert. Kolosy Jenő városi mérnök luxus kivitelű fürdőházat álmodott meg, de sem ezt, sem Tóth Miklós városi segédmérnök elképzelését nem fogadták el. 1912. április l-jén Németh Andor okleveles mérnököt kérték föl fürdő tervezésre. Ekkor a fürdőt házi kezelésbe vette a város. A szeptemberi váratlan áradás a fürdőházat nyolc kilométernyire sodorta el. A fürdő mai bejárata és belső kabinsora sértetlen maradt, ezek korunkig őrzik Németh Andor munkáját. Telefon A megye sürgetésére a kereskedelmi miniszter 1898 októberében vállalta az állami kezelésű távbeszélőhálózat kiépítését, az állomás berendezését, üzembe helyezését. Mivel Makó postai és távírdai közforgalma „bámulatot keltően" magas volt, táviratforgalma túlhaladta Békéscsabát, Hódmezővásárhelyt, sőt Szentes és Gyula városát is, nagy meglepetést keltett, hogy a városban alig mutatkozott érdeklődés a telefon iránt. A kapcsolószekrény 1898 szeptemberében érkezett meg, az előfizetők száma ekkor 34 volt. (Aradon ekkor 420.) 1912-re hagymakereskedelem miatt városunknak nagyobb lett távolsági hívás terén a telefonforgalma, mint Szegednek, akár Aradnak. Az aradi ipar- és kereskedelmi kamara elnöke 1913. október 28-án memorandumban kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy a nagyarányú hagymaforgalomra tekintettel Pest és Makó között létesítsen közvetlen vonalat. Ez 1914-ben Hódmezővásárhelyen keresztül ki is épült. Villamosítás A 19. században a közvilágítás petróleum lámpákkal történt. Az egyik tárcaíró 1882-ben megjegyezte, legjobb lámpagyújtás előtt hazaérni, mert azon titokzatos 34