Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

és a törvényhatóságoknak a kerületek felosztására vonatkozó határozatait fenntartandónak vélte. A törvényjavaslat indoklása szerint nagyobb aránytalanságok a népesség és a képviselők számaránya között csak Erdélyben volt tapasztalható, a magyarországi választókerületek tekintetében, két területtől eltekintve az előterjesztő nem látott okot a változtatásra. A két kivétel Budapest, ahol „a népesség 1848 óta tetemesen növekedett" és a Határőrvidék, melyre nézve az 1873. évi 27. tc. 18. §-a rendelkezett arról, hogy „a választókerületek általános szabályozása alkalmával ezen részek arányosabb képviseltetése iránt intézkedés fog történni."

1

4 A magyar Határőrvidék polgárosításával kapcsolatosan különösen élesen vetődtek fel a választókerületi beosztás közjogi-területi tisztázatlanságai. A bánsági határőrezredek pacifikálása és visszaintegrálása a magyarországi vármegyei közigazgatás keretei közé, a dualizmus-kori magyar államigazgatás egyik legkomolyabb feladatát jelentették. A polgárosítás folyamatának zökkenőmentessége érdekében az átmenetet szabályozó törvények több helyütt érvényben hagyták a régi határőrvidéki szabályozást, illetve új kedvezményeket léptettek életbe. Karánsebesen, Fehértemplomon és Pancsován királyi törvényszéket állítottak fel, s egyúttal mindhárom várost törvényhatóságijoggal ruházták fel. Nagy jelentőséggel bírt, hogy a volt Határőrvidék közigazgatási reformjai mellett, az átalakult vármegyék választókerületi beosztása - meglévő aránytalanságokat konzerválva - érintetlenül épült a régi ezredbeosztásra. A volt szerb-bánsági ezred és Fehértemplom városa így egy választókerületet képezett, a volt román-bánsági ezred Karánsebessel, a volt német-bánsági ezred Pancsovával hasonlóképpen és a titeli zászlóalj is önálló képviselőküldési joggal rendelkezett.

1

5 A beterjesztett törvényjavaslatnak végül egyetlen paragrafusa foglalkozott választókerületi szabályozással, amelyben az 1848. évi 2. erdélyi tc. permisszív intézkedése külön választókerületek létrehozását „ minthogy pedig a választási eljárás egyenlősége és a választók érdeke egyaránt követeli, hogy minden képviselő-választásra külön választó-kerület alakítassék, szükségesnek mutatkozott e czél elérése végett az 1848: 5. t. cz. 6. §-nak ez irányban intézkedését az erdélyi megyék-, székek-, vidékekre és városokra határozottan kiterjeszteni."

1

6 A választókerületek átfogó reformja tovább halasztódott: „minthogy általában szükségesnek látom, hogy a törvényhozás annak idején a választókerületek uj felosztása, sőt meggyőződésem szerint egyszersmind a választókerületek számának leszállítása iránt is intézkedjék, nem akartam egyelőre ezen egyes aránytalanságok orvoslása iránt előterjesztést tenni s helyesebbnek tartom, ha ezen aránytalanságok megszüntetése azon időre marad, a midőn a törvényhozás a választó-kerületek iránt 1873. évi XXVII. tc. A határőrvidék polgárosításáról. Magyar Törvénytár 1872-1874, Budapest 1896. 208.1. ' 1

5 Szabó Pál Csaba: Krassó és Szörény vármegye egyesítése Acta Historica Tomus CVIII. Szeged 1999. 43-63 I. 1

6 Képviselőházi irományok 1872-1875 XVI. kötet 292-293. 1. 9