Halmágyi Pál: Csanád és Torontál vármegyék tisztségviselői 1779–1944. A Makói Múzeum Füzetei 100. (Makó, 2001)

Életrajzok, portrék, címerek

HERTELENDY JÓZSEF 176(?)-1839 TORONTÁL vármegye főispánja 1807-1809 A család ősi fészke Zala vármegye. A régi feljegyzések szerint már 1524-ben és 1543ban Vindornya és Pusztalaki helységeket ill. területeket királyi adományként bírták. Innen a család nemesi előneve - hertelendi és vindornyalaki - is. Az 1711. évi németújvári tűzvészben a régi adománylevelek elhamvadtak, így 1718-ban III. Károly királytól új adományt nyertek. A család az idők folyamán több ágra szakadt. Hertelendy József felesége écskai Lázár Katalin révén Torontál vármegyébe telepedett, s ezzel megalapította a család torontáli ágát. 1803. július 8-án nyert 73.329,- Ft letétele mellett I. Ferenctől királyi adományt a korábban a szent koronára visszaszállt, a török időkben elpusztult Bocsár birtokára. A birtokszerző Hertelendy József 1779-ben, Torontál vármegye újjáalakulásakor már annak főjegyzője, később 1790-től 1807-ig alispánja volt. Elnyerte a királyi tanácsosi és aranysarkantyús vitéz címet. Az 1790-1792. évi országgyűlésen ő a vármegye követe. 1807-től két évig Hertelendy József Torontál vármegye ideiglenes megbízott főispánja. Három fiú- és két leánygyermeke született. Fiai közül Károly (1786-1857) cs. kir. kamarás; Ignác (1789-1856) cs. kir. kamarás, udvari tanácsos előbb 1831-től 1835-ig alispán, majd tíz éven át Torontál vármegye főispánja; Miksa (1792-?) a vármegye követe az 1832-36. évi, az 1839-40. évi és az 1848. évi országgyűléseken, majd 1849-ben a vármegye kinevezett kormánybiztosa volt. Károlytól született unokája, József (1833-1891), a Szent István-rend kiskeresztjének tulajdonosa, a főrendi ház élethossziglan kinevezett tagja, szintén Torontál vármegye főispánja volt 1874-1891 között. A család címere: Pajzs kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán, kinyújtott első lábával arany koronát tart, a korona alatt a két oroszlán között egy nyíl látszik lefelé fordítva és egy könyökben meghajtott karon átütve. A pajzs fölött az ötgombos nemesi korona és azon ismét a koronás sisak látszik, mely fölött fészkén ülő és fiait vérével tápláló pelikán kiterjesztett szárnyakkal látható. Takarók: kék-arany, vörösezüst. A kép festője ismeretlen. Feltehetőleg a főispáni tisztség betöltésekor 1807-1809 között készült. A képen Hertelendy József főispán háromnegyed profil nézetben ábrázolt mellképe látható. Az arc semleges, zöldes háttér előtt jelenik meg. A főispán szőrmével szegett állógalléros, fekete zsinóros mentét visel, fehér zsabós inggel, közli Brutyó Mária restaurátori jelentésében. A nagybecskereki vármegyeházáról az I. világháború után csonka Torontál vármegye központjába, Kiszomborra, onnan 1924-ben a makói megyeházára került. A múzeum törzsanyagának első darabjai között tartjuk számon. Leltári száma: 78.16.1. Mérete: 59x46,5. Anyaga: olaj és vászon. A festményt a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával Brutyó Mária restaurálta 1995-1996-ban. 14