Halmágyi Pál szerk.: Az államalaítókról 2000-ben. A VII. Honvéd Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 98. (Makó, 2001)

Fodor István: Az államalapítás korának hadserege

IRODALOM Az itt elmondottak lényegében egy nemrég megjelent dolgozatom gondolatmenetét köve­tik, néhány helyen ismétlik, de jóval nagyobb tényanyag bevonásával, ld. A haderő és a fegyver­zet változása az államalapítás korában. In.: Nagy képes millenniumi hadtörténet. Szerk.: Rácz Árpád. Bp.2000, 20-22. A bécsi szablya és a Szent István-kard újabb kutatási eredményeiről „A bécsi szablya és a prágai kard" c. kis könyvemben írtam (Szeged, 2000), az ott feltüntetett iro­dalmat ehelyütt nem ismétlem meg. Ugyancsak mellőzöm az irodalmi utalásokat azokkal az általam itt is említett lelőhelyekkel kapcsolatban, amelyeket az olvasó megtalálhat a millecente­náriumi honfoglalás kori kiállítás katalógusában: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk. Fodor István. Bp. 1996. E korszak fegyvertörténetéről átfogóan ld. Bakay Kornél. Régészeti tanulmányok a ma­gyar államalapítás kérdéséhez. Pécs 1965.; Kovács László: A magyar honfoglaláskori fegyver­történeti kutatások állásáról. Hadtörténelmi Közlemények 22 (1975) 515-529.; Uő.: Viselet, fegyverzet. In: Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986, 216-281, 306-313. A jászjákóhalmi szablyát, a tiszacsomai szablyát, szablyakardot és fokost, valamint a jászszentandrási és pincehelyi kengyelt itt közlöm először. A Tiszavasvári-Aranykerti táblában feltár temető 1. sírjában lelt szablya berakásos díszítését Dienes István rekonstruálta s ő sora­koztatta fel a hazai párhuzamokat is: A honfoglalás kori kovácsok egyik mesterfogásáról. Folia Arch. 45 (1996) 181-200. A rokondíszítésü kijevi kardról: Báthy Géza: A kijevi kard restaurálá­sa. Műtárgyvédelem 21 (1992) 9-21. A kardról írott előzetes megjegyzéseimet ld. A magyarság születése. Bp. 1992, 142; Leletek Magna Hungáriától Etelközig. In. Honfoglalás és régészet. Szerk.: Györffy György - Kovács László. Bp. 1994, 54. H t. (A markolat itt közzétett színes fotóját később - hozzájárulásom nélkül és a szerzői jog semmibevételével - többen újraközöl­ték.) E fegyver részletes feldolgozására, valamint tegezeink keleti párhuzamainak számbavételé­re a közeljövőben kerítek sort. Ez utóbbi kérdés egyik részletéről ld. Kürti Béla: Egy honfogla­lás kori tárgy eredetéhez. Communicationes Arch Hung. 1996, 151-163. A kirgiz lovas íjászt mintázó nyeregkápaveret első közlése: Jevtjuhova, L. Kiszeljov, Sz.: Csaa-tasz u szela Kopjoni. Trudi GIM, XI. Moszkva 1940, 51-53. 51. és VII/6. kép. A nomád közösségek nőtagjainak hadra fogásáról: Fodor István: Nőuralom a steppén? (A szarmata fegyveres női sírokról.) In: Studia Varia. Tanulmányok Szádeczky -Kardoss Samu 80. születésnapjára. Szerk.: Makk Ferenc et al. Szeged, 1998. 57-62. A Szeged-Csongrádi úti temető szalyakardos 1. sírjáról, de a tárgy közlése nélkül: Kürti Béla: Honfoglaló magyar sírok Szeged­Csongrádi úton. In: Honfoglaló magyarság - Árpád-kori magyarság. Szerk.: Pálfí György et al. Szeged, 1996. 59-63. A 10. század második felében megjelenő új típusú kengyelekről: Mesterházy Károly: Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyarságnál. Folia Arch. 32 (1981) 211-233.; Kovács László: Honfoglalás kori sírok Nagytarcsán. Communicationes Arch. Hung. 1985, 125-139. A kajárpéci és felsőszeli egyélű kardról : Uő.: Honfoglaló magyar leletek a Kajárpéc-gyüri homokbányából. Communicationes Arch. Hung. 1992, 159-171. A lándzsákról, a lándzsás temetkezésekről: Vő.: A honfoglaló magyarok lándzsái és lándzsás temetkezésük. Alba Regia 11(1970) 81-108. XXXI-XXXIV. t. Az egykori lándzsás síijelölés újabb bizonyságairól készülő dolgozatomban számolok majd be. A Székesfehérvár-rádiótelepi A. jelű sír kardjáról: Kovács László:_Előkelő rusz vitéz egy székesfehérvári sírban. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kriston Gyula tiszte­letére. Szerk.: Koszta László. Szeged, 1995. 291-308. Legkorábbi kétélű kardjaink számbavéte­le: Uő.: A Kárpát medence kétélű kardjai a 10. század második feléből. Communicationes Arch. Hung. 1994-1995, 153-189. A dombrádi kardkoptató rajzát Dienes Istvánj\yom&n közlöm: A honfoglaló magyarok. Bp., 1972. 46. A tárgy leletkörülményeiről lásd Uő.: Honfoglaló magya­rok. In: A kisvárdai vár története. Szerk.: Éri István Kisvárda, 1961. 179-180. A doroszlói baltá­ról lásd Fodor István : Honfoglalás kori sír Doroszlón. Communicationes Arch. Hung. 1981, 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom