Halmágyi Pál szerk.: Az államalaítókról 2000-ben. A VII. Honvéd Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 98. (Makó, 2001)
Makk Ferenc: Rendszerváltás és külpolitika az első ezredfordulón
MAKK FERENC Rendszerváltás és külpolitika az első ezredfordulón Vitathatatlan, hogy mind az első ezredforduló korában, mind pedig a mostani, második ezredforduló időszakában teljes rendszerváltás ment, illetve megy végbe Magyarországon, amely a magyar társadalom szerkezetének és életének gyökeres átalakítását eredményezte, illetve eredményezi. Politikusok és politológusok mellett történészek is gyakran vonnak párhuzamot a két rendszerváltás között. Vigyázni kell azonban arra, hogy mértéktartó, az akkori és a jelenlegi történelmi szituációnak megfelelő s nem a különböző mai ideológiai és politikai irányzatokat és törekvéseket igazoló megállapításokat tegyünk az összehasonlítás során. Az alábbiakban - a teljesség igénye és a részletek bemutatása nélkül - röviden felvázolom azokat az azonosságokat és különbségeket a két rendszerváltás között, amelyeket én fontosaknak és meghatározóknak tartok. Megjegyzem: természetesen a külső formai azonosságok lényeges belső eltéréseket tartalmaznak. Mindkét esetben a korábbihoz képest egészen új társadalom jött létre: az első ezredfordulón a pogány magyarok viszonylag tagolatlan társadalma helyén fokozatosan kialakult a hierarchizált feudális rend, ma pedig az ún. szocialista társadalmat a modern kapitalizmus világa váltotta fel. Akkor is és jelenleg is új politikai-hatalmi berendezkedés teremtődött meg: Szent István idejében a vérségi-rokonsági rendszeren alapuló nagyfejedelemséget a territoriális elven szerveződő feudális monarchia követte, míg napjainkban a szocialista állam helyét a polgári állam foglalta el. Ezer évvel ezelőtt és korszakunkban úgyszintén új tulajdonviszonyok váltak uralkodóvá az előzőekhez képest. Az első ezredforduló táján a korábbi törzsi-nemzetségi tulajdont elsöpörte a feudális magántulajdon intézménye, most viszont az állami tulajdont a kapitalista magántulajdon szorította ki teljesen. Mindkét rendszerváltás új ideológiát eredményezett: ezer évvel ezelőtt ennek legfőbb megnyilvánulása az volt, hogy a pogányságot a kereszténység mint államvallás váltotta fel, napjainkban pedig a korábbi kollektivizmus helyére mindenekelőtt az egyéni érdekeket hangoztató liberális felfogás lépett. Az első ezredforduló idején és ma is jelentős és erőteljes külső, nyugati hatások érték, illetve érik a magyarságot, amelyek nagymértékben elősegítették, illetve ma is elősegítik a változásokat. Egy ezredévvel ezelőtt a külső, nyugati hatásokat főleg a német hatások képviselték, míg manapság elsősorban nyugat-európai és amerikai hatásokról és befolyásról lehet beszélni. Mindezek következtében a magyarság — keleti gyökereit és kapcsolatait javarészt feladva - Szent István korában és a második ezredforduló időszakában is a Nyugathoz csatlakozott. Természetesen a jelenlegi integrációs folyamatot nem azzal kell indokolni és magyarázni, hogy ha Szent István a Nyugat felé fordult, akkor ma is azt szükséges tenni, hanem azzal, hogy környezetünkben akkor is és most is a Nyugat képviselte a fejlődést, a miénkhez képest a fejlettebb világot. A két rendszerváltás közötti különbségek közül a következőket tekintem fontosaknak és lényegeseknek. Géza és Szent István véres erőszakkal valósították meg a rendszerváltást, illetve teremtették meg annak alapjait, napjainkban viszont a folyamat békés úton, demokratikus {parlamentáris) eszközökkel megy végbe. Az ezer évvel ezelőtti nagy váltást egy szűk réteg, az elit egy csoportja akarta, a mostani fordulatot nagyobb társadalmi erők - az elit mellett széles néptömegek is - támogatták. A Szent 60
