Halmágyi Pál szerk.: Húsz éves az Espersit- ház (1979–1999). A Makói Múzeum Füzetei 97. (Makó, 2001)

Tóth Ferenc: Az Espersit-ház megszületése

ban Espersit Caca a József Attila kéziratokat eladta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, de édesapjának dolgozószoba-berendezése érintetlenül megvolt. Megvettünk hozzá har­minchat festményt is. A lomtárból előkerültek a régi rézkarnisok és az egykori függö­nyök. A könyvespolcokra viszont nem volt elegendő könyv. Benéztünk a vásárhelyi Németh László Könyvtárba, ahol az egyik sarokban selejtezésre előkészítve ott talál­tunk az Espersit hagyatékból több száz könyvet. (Nem selejtezték ki, tartós letétben kölcsön kaptuk.) Az alsó épület eladott fehér szobaberendezését hiába kerestük Gyálán, akkorra már betüzelték. Egyik muzeológus kolleganő, Tésik Józsefné javaslatára föladtam egy hirdetést. Kora reggel a kereskedelmi iskola igazgatójának, Tóth Lajosnak a felesége azzal a hírrel keresett, hogy Könyves Kolonics László nyaralóját megvásárolták, de évek óta ott kerülgetik Könyves Kolonics József fehér hálószoba bútorát, szabadítsuk meg őket ettől. Kolonics Lászlótól megtudtuk, hogy Zombori Lajos asztalos egyszerre két hálószoba berendezést készített, egyet Espersitnek, egyet édesapjának. Az éjjeli szekrények viszont hiányoztak. Péter László ajándékozott meg velük. Csak ennyiben nem hiteles az alsó szoba berendezése 3. A szobrászati alkotások nagyon elegánsan beépíthetők az irodalmi kiállítások­ba vagy emlékházakba. Megbízást adtunk a makói születésű Kocsis Imrének az Espersit emlékfal elkészítésére, amit nagyon ötletesen és odaillően el is készített. Ko­rábban rendelte meg a város Kamotsay István Munkácsy-díjas szobrásztól Van itt még néhány idős komám c. hegesztéses technikával kivitelezett emléktáblát. Most ez is beépült a kiállításba. A debreceni Déry Múzeumból pedig kölcsönkértük Somogyi József alkotta Megfáradt ember c. kisméretű szobrát. (Ez szolgált indítékul, hogy a város fölállíttassa a múzeum előtti nagyméretű szobrot.) De egy emlékház udvara sem képzelhető el szobor nélkül. Ma sem tudom, honnan vettem annyi bátorságot, de olvas­va, hogy Varga Imrének Pesten kiállítása nyílik, ismeretlenül fölutaztam és megkértem, járuljon hozzá, hogy a Margit-szigeten fölállított Kalapos József Attila szobrából ön­tessünk egy másolatot. Nagylelkűen hozzájárult. Amikor a Hazafias Népfront végnap­jait élte, atyai barátomat, Nagy Istvánt megkértem, hogy a szegedi székházban lévő Lapis András Dunánál c. reliefjét ajándékozzák múzeumunknak. Ezt már Halmágyi Pál igazgató helyezte el 1995-ben jelenlegi helyére. 4. Mivel a múzeumnak nem csupán tudományos műhelynek kell lennie, a kutatási eredményeket át kell adni, ezért fontosnak tartottuk - ebben a Petőfi Irodalmi Múzeum is segítőnk volt -, hogy legyen egy előadótermünk is, amely föl van szerelve audio­vizuális eszközökkel. Létrehoztunk egy hangarchívumot. Akkoriban került a Rádióhoz M. Gy. makói újságíró. Közreműködésével sikerült terjességre törekvően átjátszatni a Rádió József Attila hanganyagát. Az audio-vizuális eszközöket Szakács Imre, az ipari szakiskola oktatója társadalmi munkában szerelte be. Terveztük az udvaron kamarajellegű előadások tartására többlépcsős, lesüllyesz­tett színházi tér kialakítását: ez lett volna az Espersit-házi amfiteátrum. Sípos György építész barátilag segített ennek tervezésében, nem rajtunk múlt, hogy ez meghiúsult. Sajnos már nem valósult meg az Espersit-ház összenyitása a múzeummal. A kiállítás tartalmi vonatkozásairól két elgondolásom volt: mutassuk be Makó irodalmi hagyományait Dobsa Lajostól József Attiláig, vagy készítsünk kizárólag Jó­zsef Attila kiállítást. Az első forgatókönyvi megbeszélésen Szabolcsi Miklós profesz­szor úrnak nagyszerű javaslata volt, a ház szellemét, a géniusz locit adjuk vissza. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom