Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Az ítélet részletes indoklása

tán, Dienes Imre tanúk és Oravecz Mátyás vádlott vallomásával bizonyítást nyert, hogy dr. Sebestyén Sándor Hódmezővásárhelyen már a délelőtt folyamán beszállott két nővel a Pullmann kocsiba, s azok társaságában töltötte idejét. Dr. Sebestyén Sándor vádlott beismerte, hogy Szentesen részt vett 3 egyén kihallgatásában, akik azonban szerencsésen átestek az ítélkezésen. Micsik Mátyás, Raffai Istváné s Szabó András, szintén a Vásárhelyi Kálmán megölésében való részvétel gyanúja alatt álló foglyok egybevetett vallomása alapján megállapítható, hogy az ő ügyük elintézésében vett részt a vádlott. Szabó András tanú, aki az eseményekre és személyekre élénkebben emlékszik, azt vallotta, hogy Szentesen Varga János beszólította egy II. oszt. fülkébe, ahol a nevezetten kívül Padoss Ferenc makói kommunista, egy terrorista és dr. Sebestyén Sándor voltak jelen. Az utóbbi jó indulattal kérdezte ki, majd azt mondotta neki: „Eleresztjük, katona lesz", mire a többi is hozzájárult. Ezután egy írást készítettek részére erről, melyet legelőször dr. Sebestyén Sándor írt alá. Végeredményben pedig tényként állapította meg a kir. törvényszék, hogy Micsik Mátyás, Raffai István és Szabó András, akik ez alkalommal kerültek ily kihallgatásra, Szentesen a fogoly minőségük megszűntével személyes szabadságukat visszanyerték. Ez a körülmény azonban, mely szerint dr. Sebestyén Sándor Szentesen ily tevékenységet fejtett ki, figyelemmel annak eredményére, még nem nyújt alapot arra a következtetésre, hogy útközben halálos ítéletek hozatalában részt vett, mert Haas Sándor tanú vallomása szerint őt is elvitték kihallgatás végett egy kocsiba, ahol Varga János és három bőrkabátos volt jelen, kik közül Varga János intézett hozzá kérdéseket. Ez a körülmény pedig annak feltevésére ad okot, hogy akkor és úgy verődött itt össze 2-3 egyén törvényt ülni, amint tetszése hozta magával. Dr. Sebestyén Sándor vádlott azon, dr. Espersit János és más tanúk vallomásával is bizonyított tényen, hogy a Szentesig tapasztaltakról megrettenve, a túszokat Szentesen számba vette és pedig védekezése szerint állítólag azért, hogy a jegyzék egy példányát Molnár Istvánnak átadja, az életben levőkért a felelősséget reá hárítandó nem a vádlott bűnössége mellett szolgáltat adatot, hanem arra enged következtetést, hogy a vádlott — mint ez a körülmény a róla Kritzler Lipót és Szávits Miklós tanúk által, a vádlott egyéniségét illetően nyújtott adatok alapján helyesnek tekintendő — nem értett egyet, nem érzett együtt a környezettel, amelytől távol tartotta magát lehetőség szerint, s arra törekedett, hogy a további vérontásnak elejét vegye. Aki nem riad vissza attól a gondolattól, hogy öljön és minél többet öljön, az sem szükségesnek, sem célszerűnek nem találja a sorsukért remegők nyilvántartását, Annak bizonyítására, hogy a kir. törvényszék álláspontja szerint fennforgott egyéni akciók Szentesen sem szűntek meg, figyelemre méltó adatot szolgáltat Szávits Miklós esete, melyet magának Szávits Miklósnak és az e ténykörülményekre meghallgatott tanúknak vallomása alapján tisztázott a kir. törvényszék. Nevezettet, aki a vörös hadseregben uralkodó állapotok miatt eltávozott helyéről, majd budapesti útjából, Szentesen tartózkodott 1919. évi április hó 28-án, ismeretlen terroristák elfogták, s miután önkényesen megállapították, hogy mint volt tiszt, kém98