Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Az ítélet részletes indoklása

ily tartalommal két példányban mondott gépbe a tanúnak jelentést; a történteket pedig helyeselte, mondván: „Példát kell statuálni, mindenkivel úgy kell elbánni, aki az eszmének ellensége." Tóth Béla vádlott beismerte, hogy Cegléden Molnár Istvánnal együtt jelentést tett a IV. hadtest vezérkarának a vasútállomáson, dr. Sebestyén Sándor vádlott ezzel kapcsolatban azt vallotta, hogy másoktól hallotta, miszerint Cegléden az átutazáskor jelen volt Szamuely, midőn tudomására jutott, hány ember végeztek ki, azt a kijelentést tette: „Mind ki kellett volna végezni." Ami Tóth Bélának azt a védekezést illeti, hogy nagy elfoglaltsága miatt figyelmét a körülötte folyó események elkerülték, a vonat körül történt eseményekről, foglyokról, túszokról neki jelentést nem tettek, s hogy csak kizárólag a védelmére felhozott körben ténykedett, a kir. törvényszék reá mutat azokra az általa beismert, de az egyes esetekben érdekelt tanúk által bizonyított egyes tényekre, a különböző pályaudvarokon a nála jelentkezőkkel tárgyalásokba bocsátkozott, s egyes esetekben egyes zsarolásból szerzett ingók visszaadását elrendelte; Hódmezővásárhelyen a direktórium által letartóztatott orosházi állomásfőnök ügyét megvizsgálta és elbocsátása iránt intézkedett; Paku József Makóról elhurcolt túsznak, kit Szentesen elbocsátottak, Tóth Béla vádlott hozzájárulását kellett kikérnie, ugyanott Tajti Géza eléje állította Todoreszk csendőr századost azon a címen, hogy a kasszával Szegedre akart szökni, az eléje állított Zsoldos Andor ügyét kivizsgáltatta, vajon nem terheli-e az a körülmény, hogy a gőzmalmot szándékosan, mechanikai hiba okozásával tette üzemképtelenné, stb. Végül ama védekezésnek megcáfolására, hogy a gyilkosságokat végrehajtó terroristákra a vonathoz tartozó vörösőrökre befolyása nem volt, azok külön-külön parancsnokság alatt állottak az úton is, a kir. törvényszék az alábbi bizonyítékokat hívja fel: Tóth Béla vádlott beismerése szerint 1919. évi április hó 26-án Hódmezővásárhelyen egy körtáviratot vett át, amelynek értelmében Makó 27-én reggelre, azután a környék is ki volt ürítendő. Látta, hogy az elinduláskor kitűzött cél a maga egészében keresztül nem vihető, távbeszélőn újabb utasítást kért és kapott. Ezek értelmében mint teljhatalmú megbízott lépett fel, és miután maga tapasztalta, hogy különösen a terrorcsapat tagjai nem vetik magukat alá feltétlenül, Molnár István vörösőr főparancsnokkal és Kiss Géza terror-szakaszparancsnokkal közölte új megbízatását, megállapodott velük s kiosztotta a szerepeket; Makóra magával vitt 3 terroristát, 15-30 vörösőrt, Molnárnak, de Vargának és dr. Sebestyénnek is, akiknek szerinte addig az ő megbízatásától különvált szerepkör jutott volna — újabb és pedig az utóbbiaknak — az élelmezés körüli megbízatásokat adott; a terrorcsapat kezelésében levő ágyú- és gépfegyverek elhelyezése tekintetében maga tett intézkedést, a terroristák nyomozója Tajti Géza, mint fentebb ismertetve van, ő eléje állította Todoreszk csendőr századost, 68