Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Bevezető

Bevezető Az I. világháborút követő zavaros időkben, évszázados — Magyarország esetében évezredes — államkeretek omlottak össze, nemzedékek során beidegződött társadalmi szabályok váltak semmivé, s az addigi politikai és gazdasági rendszerek alapjaikban rendültek meg. Az 1918 őszétől kezdődő két-három évnek máig tartó következményei lettek a Kárpátok között és a Duna-Tisza völgyében élő népekre. A magyarság ma is sajgó sebként gondol az akkor kezdődött megszállásokra, melyeket — némi módosítással — Trianonban törvényesítettek is. 1918. november 16-án a „népköztársaság" kikiáltásával időlegesen megszűnt a közel ezer éves magyar királyság, majd 1919 márciusában a tanácshatalom egy teljesen új állami és gazdasági rendet teremtett, melynek ideológiai alapja tagadott minden addigi értéket, mint a nemzeti eszme, törvényesség, vallások szabad gyakorlása, egyéni szabadságjogok, magántulajdon stb. Az okokat, hogy mi vezetett idáig, könyvtárnyi irodalom igyekezett és igyekszik ma is feltárni. Más és más válaszok születtek e kérdésekre 1920 és 1944 között; az ötvenes években; majd a hatvanas évektől lassan változtak, formálódtak e nézetek egészen 1989-ig. Az újabb rendszerváltás óta is sokan teszik mérlegre az akkori eseményeket, ill. elemzik az azokat kiváltó okokat. E kötet nem ezen tanulmányok számát szaporítja, hanem a jövő nemzedékei számára kézbe adja a makói események cselekvő résztvevőinek felelősségre vonásán készült eredeti bírósági iratokat. Egyrészről az 1919. január 30-iki makói véres összetűzés szervezői ellen kibocsátott vádiratot, másrészről a kommün alatt, április 23-án, Makón megölt Vásárhelyi Kálmán hadügyi megbízottat megbosszulni érkezett terrorkülönítmény tagjait sújtó ítéletet és annak részletes indokolását. Felhívjuk a figyelmet, hogy a két eljárás nem a valóságos időrendben követi egymást: előbb — 1921. július 19-én — született meg az ítélet a terrorcsapat tagjai ellen, az általuk 1919. április 27-29-e között elkövetett gyilkosságok miatt; míg a januári összecsapásban résztvevők elleni vádiratot csak ezt követően, 1921. november 29-én adták ki. Kiadványunkban mi a valóságos időt követjük, előbb közöljük a januári eseményekre vonatkozó vádindítványt, majd pedig az áprilisi gyilkosságok elkövetőinek ítéletét. Mi is történt tehát Makón 1919-ben és kiket, miért, mikor vontak kérdőre az akkori cselekedeteik miatt? 1918. október 31-én jutott a budapesti őszirózsás forradalom és a Nemzeti Tanács megalakulásának híre Makóra. Csanád vármegye székvárosában a régi közigazgatást, a megyét irányító fő és alispán, a járásokat igazgató főszolgabírók, ill. a várost vezető polgármester jelentették. A Károlyi-kormány főispán helyett kormánybiztost nevezett ki a megyébe (1918. december 15-től Dr. Petrovics Györgyöt, a város addigi polgármesterét) ill. a város élére a november 6-i népgyűlés Dr. Espersit Jánost választotta meg mint a Nemzeti Tanács elnökét. (Espersit november 22-én lemondott e tisztségéről.) 5