Kőszegfalvi Ferenc – Borus Gábor: Espersit János és könyvei. A Makói Múzeum Füzetei 93. (Makó, 2000)
Kőszegfalvi Ferenc: Espersit János és könyvei
A tiszteletreméltó szellemi építmény, az Espersit-könyvtár, — milyen groteszk fintora a sorsnak —, visszahelyeződött tehát abba a városba, ahol alapozása, mintegy negyven évvel azelőtt kezdődött. Espersit János eszmélő korának kezdete lényegében egybeesett Vásárhelyre kerülésének időpontjával, ösztönös, örökölt betűszeretete itt alakult át bibliofíliává. Alkati adottságai mellett jeles nevelő iskolája, a gimnázium hatásának kell ezt tulajdonítanunk, de könyvbaráttá válásában minden bizonnyal szerepe volt képzőművész, újságíró baráti körének, s a város kulturális kínálatának, például könyvesboltjainak. A dokumentálhatatlan, rövidebb életű, jelentéktelen, inkább csak szatócsbolt jellegű kisvállalkozásokat leszámítva, Vásárhelyen az 1890-es években két, a következő évtizedben három könyvesbolt működött. Az első üzletet a Miskolcról idetelepülő Csengeri Ferenc (18391874) alapította 1867 májusában. Jogutódai közül 1881-től Jäger Nándor, 1903-től Posztós Pál tulajdonában volt az üzlet. A második jelentősebb könyvesboltot Lepage Lajos nyitotta 1895-ben. A jó fekvésű, a főtér és a főutca sarkán lévő üzletet 1897-től Grossmann Benedek működtette. Vállalkozása nyomtatással, könyvkiadással is próbálkozott; 1903-ban jelentette meg a könyvek ismeretére, szeretetére is nevelő kézikönyvét, a Vásárhelyi almanachot. E kettő mellett a szellemi igények erősödésének biztos jeleként nyílhatott meg az új században a harmadik könyvüzlet, amelyet Nemes Ármin Káldor Mártonnal alapított 1905-ben. Ezeknek a könyvesboltoknak a kínálatával találkozhatott tehát naponta Espersit, hisz akár a gimnáziumba, a városházára, a Fekete Sasba, a művészek találkozóhelyére, a Plohn-műterembe vagy a Híradó szerkesztőségébe ment, szemébe ötlöttek a főutcái, főtéri könyves üzletek kirakatai. 9 Hogy vásárlójuk is volt, erre korai könyveinek egyike szolgáltat bizonyítékot. Arany János Buda halála című remekének Espersit-könyvtári példánya szerencsésen fönnmaradt a Németh László Könyvtárban. A hetedik kiadású darab 1897-ben jelent meg Ráth Mór gondozásában. A könyv címlapján Lepage Lajos „könyv és zenemű kereskedésének" ovális bélyegzőlenyomata mellett a tulajdonos bejegyzései is láthatók. Alul a bal sarokban „896. decz. 20.", majd a jobb fölső sarokban: „120, Espersit" bejegyzés olvasható. Tehát a millenniumi év karácsonyára lephette meg magát vele, s ez volt a százhuszadik könyve. A tudatos gyűjtő megjelenését, a gyűjtés megkezdését azonban egy másik, ugyancsak a vásárhelyi könyvtárban őrzött kötet bejegyzése alapján az előbbinél is korábbi időpontra tolhatjuk vissza. A Toldi népszerű, ifjúsági kiadását Ráth Mór Aranynak a Szent László füve, a Jóka ördöge, és Az első lopás című kisepikai munkáival egybekötve, 1890-ben jelentette meg. E kötetben a tulajdonosra utaló névaláíráson kívül az ajándékozás tényét s az ajándékozó nevét is föltüntette; a kemény borító hátlapján ezt olvashatjuk: „Kaptam a makói polg. fiúisk. tettes [tekintetes] igazgatójától Molnár Alberttól. Espersit János III. gymn. o.t." A két időpont — 1893 és 1896 — közé esik gyűjtői tudatossága ébredésének újabb érdekes bizonyítéka, egy afféle könyvkatalógus megnyitása. A gyerekember komolykodó játékosságával, nem mentesen némi színpadiasságtól sem, az alábbi szöveg beírásával nyitotta meg a vaskos, nagyalakú, üres lapokból álló könyvet: „Jelen könyv ... oldallapot tartalmazónak találtatván, — magánhasználatra — hitelesíttetik. Hmvásárhely 1894 évi szeptember hó 5 ik napján, ifj. Espersit János főgimn. tanuló VI." A lap alján „Az előszó Espersit által írandó" kitétel olvasható. A makói múzeumban található könyvkatalógus, amely több díjnyertes iskolai 11
