Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről

MAROSVÁRI ATTILA Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről* 1. Adatok a körtemplom 13. századi eredetéről A kiszombori körtemplom — a Dél-Alföld egyik legépebben megmaradt kora-középkori emléke — a 19. század közepén került első ízben a tudományos érdeklődés középpontjába. Ismereteink szerint a legkorábbi följegyzés, amely a rotundát mint fontos román kori emléket írta le, Rómer Flóris nevéhez fűződik, aki az Archeológiai Közlemények 1876. évi II. füzetében a hazánk területén lévő román stílusú műemlékek között részletes leírást adott a körtemplomról.

1 Rómer a műemlék leírásán túl nem tett kísérletet arra, hogy közelebbről meghatározza a 18. századi templom szentélyét képező körtemplom eredetét. Megtette viszont ezt Ortvay Tivadar, aki szerint a kiszombori templom román stílusú szentélye a 12. századból való, s építése a kihalt Csanád-nemzetséghez kapcsolható.

2 Borovszky Samu, Csanád és Torontál vármegye monográfusa szintén utalt a szentély Árpádkori eredetére, az épületet — Ortvayhoz hasonlóan — ő is a Csanád nemzetséghez kötötte, de fölépítését nem a 12., hanem a 13. századra datálta.

3 A körtemplom 13. századi kormeghatározása hosszú ideig elfogadott nézet volt a magyarországi Árpád-kor kutatói körében. Nem változtatott ezen sem a templom 1910-es átalakítása, sem a 13—14. századi freskókat felszínre hozó 1939—1940-es föltárása, sem pedig a kiszombori rotundával rokon karcsai templomban végzett kutatás, amely világossá tette, hogy e körtemplom-típus (amely ettől kezdve Kiszombor—Karcsa—Gerény csoportként jelent meg a szakirodalomban) egészen különleges nem csupán a magyar, de az Európában ismert körtemplom-típusok között is. A13. századi datálás jelent meg Kiss Mária Hortensiánál, a falu monográfusánál, aki szerint a rotunda vélhetőleg nem a falu temploma volt, hanem keresztelőkápolna, vagy esetleg egy a Csanád nemzetséghez tartozó földesúr magánkápolnája lehetett. Dercsényi Dezső is 13. századi eredetet, valamint Csányi Károly és Lux Géza datálási rendjével egybeeső módon Karcsa—Gerény—Kiszombor időrendet határozott meg a magyarországi művészet történetét összefoglaló monográfiában.

6 Némi finomítással ezt a datálási rendet követte Csemegi Jószef is, aki egy 1960-ban kiadott tanulmányában elsősorban elméleti megközelítésből, a rotundák tipológiájából és analógiáiból, valamint az építmény által közvetített jelképrendszerből arra a mindeddig megválaszolatlan kérdésre keresett magyarázatot, miként keletkezhetett a nem csupán a magyarországi, de a nyugat- és közép európai építészettől is oly idegen, döntően keleties vonásokat hordozó hatkaréjos körtemplom* Jelen tanulmányunk egy átfogóbb, összefoglaló munka rövidített változata 21