Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Orbán Imre: Az istentiszteletek rendje a makói plébánián a 19. században

Halottak napján 8 órakor harangoznak, ezután ünnepélyes énekes requiemet mondanak a Libera eléneklésével. Egész évben a hétköznapokon, kivéve az Adventben, télen hét órakor, nyáron pedig fél hétkor plebánosi csendes mise van, orgonaszó mellett a nap rangjának megfelelően, kivéve, ha requiemet vagy valamilyen színben való énekes misét kívánnak. Ezután van a második mise, amelyen az iskolás ifjúság jelenik meg, mely ez alkalommal énekel vagy rózsafüzért imádkozik. Advent hétköznapjain pedig a szentmise az angyali üdvözlettel, amelyet a szentmise végén, ahogyan advent első vasárnapján, a kántor a néppel együtt naponta imádkozik, reggel 6 órakor van. A másik mise pedig, mely a tanulóké, ebben az időben 10 órakor mutattatik be. Végül a kötelező ünnepek vigiliáján vecsernyét, a szombati napokon pedig az időszaknak megfelelő antiphonával lorettói litániát mondanak, és végül a nép számára cibóriummal áldás adatik." Eme ünnepeket a hívek számára megfelelő módon kihirdették, a szertartások és ceremóniák céljáról a népet fölvilágosították. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a katolikus ünnepeket más vallás követői ritkán zavarták meg. Ha ilyen mégis előfordult, „alkalomszerű orvoslásról" azonnal gondoskodtak. Az istentiszteleteket a hívek a fönnmaradt tudósítások szerint nagy számban és buzgón látogatták. És ami külön is kiemelendő, ezeken nemcsak a lányok és asszonyok, hanem a férfiak is énekeltek. Jegyzetek 1 Mindkét jegyzőkönyv a Makó-belvárosi rk. plébánia levéltárában található. 2 A búcsúengedélyt VI. Pius pápa 1797-ben kibocsátott brévéje, és ugyanerre a dokumentumra rávezetve Kőszegi László utasítása tartalmazza. A dokumentum a plébánia levéltárában található. 3 Az áldozócsütörtököt megelőző három nap. így a keresztjáró napok első napja hétfő, a második kedd, a harmadik szerda. 4 A mai Maroslele, 1950-ig Püspökiele. Makótól Ény-ra található kb. 10 km-re. 5 Eme Mária-szobor Makón meghonosodott népies elnevezése. A szobor igen rossz állapotban a templomkertben ma is megtalálható. 6 A püspöki utasításoktól való eltérés nem biztos, hogy engedetlenséget takar. A szokás talán a plébános kérelmére adott külön engedély alapján őrződött meg. Ennek írásos dokumentumaival nem találkoztunk. De lehet az erős helyi hagyomány tükröződése is. 7 Jegyzeteinkben megadjuk az ünnepek megnevezésének ama formáit, melyeket Lonovics József csanádi püspök (1834—1848) használt a „Népszerű egyházi archeológia I—

III." (harmadik kiadás Pest, 1865) c. munkájában, melyek így az ünnepek ekkor használt hivatalos magyar megfelelői is egyben. „Ádvent", a karácsony előtti négy hét, melyben négy vasárnap van. 61