Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Fejér Gábor: A bűn

FEJÉR GÁBOR A bűn Hogyan éljünk (együtt)?* A probléma megfogalmazása A házban 1993. 09. 16-án kettős gyilkosság történt. Ha manapság bárkit is megkérdezünk Magyarországon arról, hogy közállapotainkat tekintve hol tapasztalhatók a legnagyobb bajok, akkor a válasz egészen bizonyosan — a rossz gazdasági helyzet jószerivel közhelyes emlegetése után — az elsők közé sorolná a közbiztonság hiányát. A statisztikák szerint 1990 és 1995 között az ismertté vált bűncselekmények száma közel 25%-kal nőtt, nevezetesen úgy, hogy 1990 és 1991, valamint 1994 és 1995 között a növekmény mintegy 30%-os, a közbenső években stagnálás tapasztalható. Ugyanezen intervallumban a budapesti értékek lassú visszaesést mutatnak, de a regisztrált bűnesetek megoszlása a népesség lélekszámához arányítva a főváros esetében így is szinte mindig 150% feletti értéket mutatnak. Ez a viszonyszám csak 1995-ben esik vissza, és akkor is csak 125%-ra. Ugyanakkor ebben az öt évben a felderítettségi mutató országosan 43,1%-ról 60%-ra emelkedik. A bűnüldözési szervek hivatalos verziója azt állítja, hogy a lakosság biztonságérzetének romlását a bűnesetek jellegének megváltozása okozza, miszerint fokozódott az elkövetések brutalitása. E statisztikák szerint Budapesten a Legkibírhatatlanabb Kerület a bűnügyileg legfertőzöttebb területek közé tartozik. A bűncselekmények abszolút számát illetően soha nem áll a rangsor élén, de a vizsgált időszakban mindig az első öt hely valamelyikét foglalja el. Nincs viszont még egy kerülete a fővárosnak, ahol évente több személy elleni, illetve erőszakos bűncselek* A terepmunkára a berlini Heimatmuseum Neukölln szervezésében életre hívott „Ein Haus in Europa" közös holland—magyar—német kutatási projekt keretében került sor 1996 szeptember-októberében. A kutatásban magyar részről Fejér Gábor, Szuhay Péter, Szűcs Alexandra és Wilhelm Gábor vett részt. A tanulmány alapjául szolgáló terepmunkát Fejér Gábor és Szűcs Alexandra végezte a helyszíni megfigyelés és az inteijúkészítés módszerét alkalmazva. (64 lakásból 23 megfigyelési pontot választottunk ki, 8 esetben a lakók elzárkóztak az együttműködéstől, 15 esetben interjút vettünk fel.) A tanulmányban az abban szereplők személyiségi jogainak védelme érdekében elhagytunk vagy megváltoztattunk minden olyan adatot, amely a helyszín és a szereplők azonosítására alkalmas lehet. A fiktív neveket a szövegben kurziválás jelzi. Az idézetekben a kihagyott szövegrészeket ... jelzi, a módosított szövegrészeket {} zárójel. A tanulmány német nyelven elhangzott a kutatási projektet lezáró, azonos címmel Berlinben 1996.11. 11-15. között rendezett tudományos szimpóziumon, illetve megjelent az ennek anyagát közreadó kötetben: Gábor Fejér: Verbrechen — Wie können wir (zusammen) leben? In.: Ein Haus in Europa. Stadtkultur im Museum. Hrsg.: Udo Gößwald und Rita Klages. Leske + Budrich, Leverkusen. 153