Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Markos Gyöngyi: Makó Luca-napi szokásaiból

MARKOS GYÖNGYI Makó Luca-napi szokásaiból December 13-a, Luca napja. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt évkezdő napnak számított: az év legrövidebb napja, a téli napfordulat időpontja volt. Kutatások bizonyították,

1 hogy az e naphoz fűződő szokások és rítuscselekmények a kereszténységet megelőző idővel tartanak kapcsolatot. Hiedelemvilága kapcsolódik egyrészt a nap nevének viselőjéhez, másrészt a téli napfordulóhoz. A magyar nép körében Lucának jóságos és boszorkányos alakváltozata ismert. A néphit szerint a nevenapján végzett munkák (fonás, szövés, mosás stb.) tilalmainak megszegőire büntetést rótt.

2 Luca-napjának szokásai Makón elsősorban a baromfival kapcsolatos varázslásokat, tiltásokat tartalmazták. Jelentősek voltak a halál-, szerelmi-, időjárásjósló tevékenységek, s gazdag hiedelemköre volt a lucaszéknek. Dolgozatomban e szokásoknak egy szeletét mutatom be: a baromfi hasznának biztosítását célzó tevékenységeket, a lucapogácsa, valamint a lucabúza hiedelemkörét.

3 Luca napján a praktikák, mágikus eljárások és szövegek a baromfi, elsősorban a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését segítették elő. Asszonyi dologtiltó napnak számított, amelynek célja szintén termékenységvarázslás volt. A tilalmak közül általánosan ismert volt a városban, hogy nem szabad ezen a napon varrni, foltozni, mert bevarrják a tyúkok fenekét, s nem lesz a jövő évben tojás. Mások úgy vélték, hogy nem szabad varrni, csak bontani, akkor jó tojáshozam lesz. Úgy tartották, hogyha Luca-napján ruhát varrnak, a kotló elszalad, a tojás tönkremegy.

4 A mosás is tiltott munkának számított, mert „ahány ruhát kimosol, annyi jószág döglik meg a következő évben." (B. J.-né) Halványan él még az emlékezetben, hogy azt az asszonyt, aki nevenapján mosott, Luca megbüntette. Másik fontos Luca-napi tilalom volt Makón, valamint a térségben, hogy a házból nem szabad kiadni semmit (elsősorban tojást, tejet, pénzt, de lisztet, s mást sem), mert akkor kiviszik a szerencsét, ill. nem lesz szerencséje az aprójószághoz. Látogatási tilalom is volt e napon. Egyedi esetként hallottam, hogy ha valaki mégis elment valahova, a házigazdák bekenték tyúksz...-ral. „Luca napján nem vót szabad varrni, nem vót szabad mönni sehova, mer aszonták, akkor nem lössz szöröncsénk. Nem tojnak a tyúkok, nem lössz kotló." (I. L.-né) Mások szerint a szemetet sem volt szabad kivinni a szobából Lucától karácsonyig. Két karácsony között kosárba gyűjtötték, egyesek vízkereszt napján este naplemente irányában levegőre öntötték. Ismert volt az a hiedelem is, hogy Luca-napon nem jó a ruhát kötélre kiteríteni. A termékenységvarázslás, a baromfi hasznának biztosítása céljából mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat. Általában női tevékenység volt, egyetlen 135