Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Szűcs Judit: ,,A szobában tekerő szólt..."

Jegyzetek 1 Szilágyi Miklós: Hagyomány és közösség. Békési Élet 1970. 2., Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. Mezővárosok, Tanya c. kötetei. Szolnok 1974., Szenti Tibor. A tanya. Budapest 1979. 2 Márkus István: Nagykőrös. Budapest. 1979., Csák Gyula: A szikföld sóhaja. Budapest 1977. 3 U. o. és Szilágyi Miklós: Mezővárosi közösség és néphagyomány. Mezőberény története. Mezőberény, 1973. 2. 182—224. 4 Szentes. Szerk. Nagy Imre. Szentes, 1928. 37—67. 5 U. o. 67—84. és Sima László: Szentes város története. Szentes, 1914. 149. 6 Kósa László—Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, 1978. Az Alföld és Tiszántúl címszó., Sima László: Szentes ... 250. 7 Szentes, Szerk. Nagy Imre ... 144. 8 Szilágyi Miklós: Hagyomány ... 253., Mezőberény története ... 213. Az alföldi mezővárosok hasonló története hasonló emberi viszonyokat alakított ki. 9 Papp Imre: Utolsó földi utunk, végső határállomásunk. 1955. Kézirat. 1. A szerző szerint a felsőpárti református kisparasztok is arra törekedtek, hogy öregségükre városi házuk legyen, ahonnan tisztességgel eltemetik. 10 Szentes. Szerk. Nagy Imre ... 11. 11 Papp Imre: Utolsó földi ... Ez a munka a városi református temetések szokásrendjét írja le, Papp Imre. Halotti tor a református és más vallású szentesi családoknál. 1971—72. Kézirat. 2. 12 Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula II. 1979. 441—448. Halotti ... szócikkek. 13 Papp Imre: Utolsó földi ... 2. Gyűjtésem során nem találkoztam reformátusoknál ezzel a szokással. 14 Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 441—443. Halotti tor szócikk. 15 Papp Imre: Halotti tor ... 2. 16 U. o. 1—5. 17 Magyar Néprajzi Lexikon ... Halotti tor szócikk. 18 Papp Imre: Halotti tor ... 1—5. Evangélikus és görögkeleti vallásúak toraiból hoz fel példát. 19 U. o. 4. 20 Emlékül hagyom ... Szerk. Hoppál—Küllős—

Manga. Budapest. 1974. Kanfi Horváth István. Önéletrajzom. 21 Magyar Néprajzi Lexikon I. 1977. 134. Az aratóünnep szócikk az aratás utáni ünnep néhány változatát jelzi. 22 Ez az elnevezés a Magyar Néprajzi Lexikonban nem szerepel, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára sem adja meg. Takács Sándor: Rajzok a török korból. I. 1915. 432. A szerző az általa feldolgozott XVI. századi levelezésekből idézi, és használja ő maga is ezt a szót. A szentesi paraszti szóhasználat 1981-ig megőrizte. 133