Halmágyi Pál: Az I. és II. világhháború hősei, áédozatai, és emlékművei Makón és környékén. A Makói Múzeum Füzetei 89. (Makó, 1998)

Melléklet: Szabadon álló hadiemlékek, katonasírok, emléktáblák és emléklapok

TÁJÉKOZTATÓ. Alig dördült cl a világháború első lövése, melynek nyomán kiomlott az elsó drága véregepp és utolsót dobbant egy linsi szív, már i$ mindenfelé fölmerült ar a kegyeletes óhajtás, hogy elesett hőseink emléket méltó módon kell megörökíteni. A haza védelmében megdicsőült vitézeink egy rcszc jeltelen helyen vagy tömegsírokban alussza örök álmát. Nem mindegyiknek jutott emlékkő és ha jptott is, fájdalmas kérdés, hogy meddig mafadhat azon a helyen és ki gondozza majd messze idegen földön a drága hantokat? Ez íjkból vált egyre általánosabbá az a kívánság, hogy idegen földben, valamint itthon nyugvó hós katonáink sírjai maradandó cs méltó módon jelöltessenek meg. Epp így nyilyánult meg az a jogos és elismerésreméltó törekvés is, hogy közös emlék hirdesse az tgy csapattesthez vagy ezredhez tartozó katonáknak, valamint az egy községből elszármazott hós szülötteknek dicsőséges emlékét. Ezeknek a kegyeletes és hazafias törckyéseknek hathatós támogatását tűzte ki feladatául a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság cmickmú- és katonasir-osztálya. Hogy kitűzött célját minél biztosabban eredményesebben érhesse el, szövetkezett a Jíegilletékesebb hazai művészeti egyesületekkel. Ezek: a Magyar Képzőművészek Egyeiülete, az Országos Magyar Iparművészen J"ársulat, a Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet 4s a Magyar Építőművészek Szövetsége. E művészeti egyesületek közül az Orjzágos Magyar Iparművészeti Társulat már flözőleg több eredményes pályázatot hirdcJett alkalmas emlekmütcrvekre, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Magyar Mérfiök- és Építész-Egylet pedig készséggel hívta (el tagjait a fenn forgó céloknak meg felelő tervek készítésére. Ugyanezt tette a Magyar Építőművészek Szövetsége is, melynek tagjai előzetes megállapodás alapján a hun hős legenda Isten Kardjának érdekes és alkalomszerű motívumait alkalmazták minden tervükön és Isten Kardja Hósök Emléke címen ki ís adtak egy tervsorozatot, amelyet a Hósök Emlékét Megörökitö Országos Bízottság rendelkezésére bocsájtottak. Az ekkepen egybegyűjtött értékes anyagot az Országos Bizottság gondosan átvizsgálta és a legmegfelelőbb terveket kijelölte megvalósításra és sokszorosításra. A tervrajzokat, valamint a nemes anyagból készült plasztikus modelleket, továbbá a kasirozás különféle eszközeivel készült ideiglenes emlékműveket az Országos Bizottság a Nemzeti Múzeum nagy előcsarnokában és kertje egy részében rendezett kiállításon be akarja mutatni a nyilvánosságnak avégből, hogy a közönség művészeinknek és iparosainknak e téren való munkásságát megismerve, szükségletét ne idegenektől vagy kontároktól, hanem a leghivatottabb hazai erőktől szerezze be. Hogy a Hősök emlékét Megörökitö Országos Bizottságnak ez az akciója mennyire helyénvaló és idószerü, igazolja az is, hogy élelmes külföldi sirkógyárosok képes nyomtatványokat, árjegyzékeket küldözgetnek szét azzal a célzattal, hogy árúikat, amelyek rajzuk után ítélve művészietlenek és ízléstelenek, rátukmálják a magyar közönségre. Ezért a Hósök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság sürgős felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, kérve a magyar művészet és magyar ipar érdekének megvédését az illetéktelen idegen versennyel szemben. A belügyminiszter e kérelem folytán valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett 1915 január hó 28 án kelt 18937. sz. körrendeletével felhívta a törvény22