Halmágyi Pál: Az I. és II. világhháború hősei, áédozatai, és emlékművei Makón és környékén. A Makói Múzeum Füzetei 89. (Makó, 1998)

Melléklet: Szabadon álló hadiemlékek, katonasírok, emléktáblák és emléklapok

TÁJÉKOZTATÓ. Alig dördült cl a világháború első lövése, melynek nyomán kiomlott az elsó drága vér­egepp és utolsót dobbant egy linsi szív, már i$ mindenfelé fölmerült ar a kegyeletes óhaj­tás, hogy elesett hőseink emléket méltó mó­don kell megörökíteni. A haza védelmében megdicsőült vitézeink egy rcszc jeltelen he­lyen vagy tömegsírokban alussza örök álmát. Nem mindegyiknek jutott emlékkő és ha jptott is, fájdalmas kérdés, hogy meddig ma­fadhat azon a helyen és ki gondozza majd messze idegen földön a drága hantokat? Ez íjkból vált egyre általánosabbá az a kíván­ság, hogy idegen földben, valamint itthon nyugvó hós katonáink sírjai maradandó cs méltó módon jelöltessenek meg. Epp így nyil­yánult meg az a jogos és elismerésreméltó törekvés is, hogy közös emlék hirdesse az tgy csapattesthez vagy ezredhez tartozó ka­tonáknak, valamint az egy községből elszár­mazott hós szülötteknek dicsőséges emlékét. Ezeknek a kegyeletes és hazafias törck­yéseknek hathatós támogatását tűzte ki fel­adatául a Hősök Emlékét Megörökítő Or­szágos Bizottság cmickmú- és katonasir-osz­tálya. Hogy kitűzött célját minél biztosabban eredményesebben érhesse el, szövetkezett a Jíegilletékesebb hazai művészeti egyesületek­kel. Ezek: a Magyar Képzőművészek Egye­iülete, az Országos Magyar Iparművészen J"ársulat, a Magyar Mérnök- és Epitész-Egylet 4s a Magyar Építőművészek Szövetsége. E művészeti egyesületek közül az Or­jzágos Magyar Iparművészeti Társulat már flözőleg több eredményes pályázatot hirdc­Jett alkalmas emlekmütcrvekre, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Magyar Mér­fiök- és Építész-Egylet pedig készséggel hívta (el tagjait a fenn forgó céloknak meg felelő tervek készítésére. Ugyanezt tette a Magyar Építő­művészek Szövetsége is, melynek tagjai elő­zetes megállapodás alapján a hun hős legenda Isten Kardjának érdekes és alkalomszerű mo­tívumait alkalmazták minden tervükön és Isten Kardja Hósök Emléke címen ki ís adtak egy tervsorozatot, amelyet a Hósök Emlékét Megörökitö Országos Bízottság ren­delkezésére bocsájtottak. Az ekkepen egybegyűjtött értékes anya­got az Országos Bizottság gondosan átvizs­gálta és a legmegfelelőbb terveket kijelölte megvalósításra és sokszorosításra. A tervraj­zokat, valamint a nemes anyagból készült plasztikus modelleket, továbbá a kasirozás különféle eszközeivel készült ideiglenes em­lékműveket az Országos Bizottság a Nemzeti Múzeum nagy előcsarnokában és kertje egy részében rendezett kiállításon be akarja mu­tatni a nyilvánosságnak avégből, hogy a közönség művészeinknek és iparosainknak e téren való munkásságát megismerve, szük­ségletét ne idegenektől vagy kontároktól, hanem a leghivatottabb hazai erőktől sze­rezze be. Hogy a Hősök emlékét Megörö­kitö Országos Bizottságnak ez az akciója mennyire helyénvaló és idószerü, igazolja az is, hogy élelmes külföldi sirkógyárosok képes nyomtatványokat, árjegyzékeket kül­dözgetnek szét azzal a célzattal, hogy árúikat, amelyek rajzuk után ítélve művészietlenek és ízléstelenek, rátukmálják a magyar közön­ségre. Ezért a Hósök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság sürgős felterjesztéssel for­dult a belügyminiszterhez, kérve a magyar művészet és magyar ipar érdekének meg­védését az illetéktelen idegen versennyel szem­ben. A belügyminiszter e kérelem folytán valamennyi törvényhatóság első tisztviselő­jéhez intézett 1915 január hó 28 án kelt 18937. sz. körrendeletével felhívta a törvény­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom