Halmágyi Pál: Az I. és II. világhháború hősei, áédozatai, és emlékművei Makón és környékén. A Makói Múzeum Füzetei 89. (Makó, 1998)

Az I. világháborús emlékművek

A II. világháború idején elkezdték felvésni a makói emlékműre az újabb hősi halottakat. így felkerült az emlékműre a haditudósító században szolgáló Gallyas Ferenc főhadnagy (aki később azonban szerencsésen hazatért), és 20 hősi halált halt makói honvéd neve. 11. Püspökiele (Maroslele): Tekintettel a község anyagi lehetőségeinek igen korlátozott voltára, 1924. augusztus 8-án a leleiek úgy határoztak, hogy a templom falán helyezik majd el a hősi halottak nevét tartalmazó díszes márványtáblát. Néhány évvel később, 1927-ben ugyan felmerült egy „Hősök Háza" építése, de ez az elképzelés nem tudott megvalósulni. 1928-ban fákat ültettek a templom körüli téren, így kialakult a „Hősök Ligete", s végül 1929. október 15-én felavatták a 78 hősi halott nevét őrző fehér márványtáblát a templom külső falán. 12. Királyhegyes. 1925-ben még azt tervezték Királyhegyesen, hogy a templom falán elhelyezett emléktáblán örökítik meg a község hősi halottainak neveit. Később mégsem ez a megoldás valósult meg, hanem a község központjában, a templom előtti kis téren állították fel a — minden valószínűség szerint a mintakönyvből választott — hősi emlékművet. A vármegyei közművelődési alap 200 pengős támogatását is felhasználták a makói Gajda János kőfaragó mester műhelyében elkészíttetett alkotáshoz. 1930. május 11-én avatták fel a 73 hősi halott nevét őrző emlékművet. Nem telt el egy évtized, s 1939. tavaszán új név került a márványtáblára. A kárpátaljai bevonuláskor Feketeardónál elesett Kakuja József honvéd neve nyitotta meg a II. világháborús hősi halottak sorát. 13. A makói katolikus templom külső falán a volt cs. és kir. 4. huszárezred makói öreg katonái hősi halált halt bajtársaik emlékére emléktáblát helyeztek el. A felavatási ünnepségre az 1935. augusztus 25-én megszervezett I. ezrednapon került sor. 14. Magyarcsanád: A község már 1924-ben elhatározta, hogy Horváth Géza 11. számú szobortervét állítja fel. A költségekre (a szobor ára 90 mázsa búza, szállítás, felállítás, nevek bevésése 32 mázsa búza) meg is szavaztak katasztrális holdanként másfél kiló búza községi pótadót. A tervből azonban a nehéz gazdasági viszonyok miatt ekkor nem lett semmi. Jó egy évtized múlva, 1935-ben épült föl a község főutcáján Müller Tibor tervei szerint az ún. „Hősök Háza". A színház és előadóteremnek, bálteremnek is használható közművelődési intézmény ünnepélyes átadása és az előcsarnokban elhelyezett két hatalmas márványtábla felszentelése 1935. november 10-én volt. A fehér márványtáblákra 111 hősi halált halt magyarcsanádi katona nevét vésték föl. A táblák fölött egy-egy, műkőből mintázott férfifej van elhelyezve. 15. A makói belvárosi református templom külső falán, 1938. március 20-án a volt cs. és kir. 4. huszárezred II. ezrednapján, a túlélő bajtársak hősi halált halt katonatársaik emlékére márványtáblát helyeztek el. (E tábla szövege és formája hűen követi a három évvel korábban a katolikus templomon leleplezett emléktábláét.) 16. 1938. augusztus 7-én a volt cs. és kir. 46. gyalogezred makói öreg katonái ezred-találkozójukon a világháborúban elesett bajtársaik emlékére a főtéri hősi emlékmű előtt emléktáblát helyeztek el. 17. Csanádpalotán már az 1917. évi áprilisi képviselő-testületi ülésen elhatározták, hogy a temetőben kijelölnek és fákkal ültetnek be egy területet, emlékoszlopot 12