Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)
A térképek leírása 1—12
A térképet készítő mérnök a palánk hat városnegyedét, illetve az utcákat is jelöli. Fontosnak tartotta külön megrajzolni a Szent Demeter templomot is. Jól kivehetők a Szegedről délre, északra és nyugatra induló utak. A Tisza (Theyse Flus) bal partjára vivő hidat és végében a kis csillagsáncot precízebben ábrázolja. 8. sz. MAKÓ 1696. A térkép címe: „Campement bey Macova von 20 ten Juni bis den 26 Ano 1696" (A makói tábor 1696. június 20—26.) Szerzője ismeretlen. A térkép az Országos Széchényi Könyvtárban található hadinapló 11(60). sz. melléklete. Mérete 35x25 centiméter. Színezett tollrajz. A térkép déli tájolású. Szintén a Makó monográfia 4. kötetében tettük közzé először. A térkép leírását ugyancsak dr. Tóth Ferenctől idézem: „Készítője gyakorlatlanabb hadmérnök lehetett, de ennek ellenére szerencsésen kiegészíti az előző évi mappát. A Kákási ér Marosból való kiszakadása az 1695. évi térképen hitelesebbnek tűnik, hiszen a folyóvíz ívesen tör magának utat. Az 1696. évi a Nagyeret tévesen Szentlőrincnél ágaztatja ki a Marosból, az előző évi gondosabban megfigyelve, a Maros északnyugati irányú folyásának mintegy folytatásaként ábrázolja. Az újabb katonai vezetés már nem a Szőlő halmot jelölte ki megfigyelőhelyül, hanem a Mikócsai halmot, ezért ezt tünteti föl. Weg nach Seged feliratozással az országutat szintén jelöli. Makót nem az általánosan használt térképjellel érzékelteti, mint az 1695. évi térkép, hanem két valóságos épület rajzával, valószínűleg a leomlott tornyú, igen magas, tehát gótikus templommal és megerősített castellummal. A települést kettős földsánc védte. Makótól északkeletre a mai orosz temető környékén megművelt földterületet is jelez, és a Mikócsai halom közelében egy szintén beművelt tábla sarka látható. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy Makó teljesen nem néptelenedett el. A beművelt földterület miatt ezúttal a katonai tábort nem lehetett kelet-nyugati irányban elhelyezni, természetes védelmét mindkét évben a Kákási ér biztosította. Ekkoriban legelőváltós földművelés folyt, az előző térképen valószínűleg azért nincs feltüntetve, mert a szántót másutt művelték." 9 8 9. sz. CSANÁD 1696. A térkép címe: „Campement bey Schonat (átjavítva Chonad-ra) von 27 Juny bis den 6 July 1696." (Csanádi tábor 1696. június 27-től július 6-ig.) Szerzője ismeretlen. A térkép az Országos Széchényi Könyvtárban található hadinapló 12(61). számú melléklete. Színezett tollrajz. Mérete 35x25 centiméter. Déli tájolású. A császári csapatok szinte ugyanazon a helyen táboroztak le, mint egy évvel korábban. 1696. június 27-e és július 6-a között, a Maros jobb partján, a folyó egy nagy hajlatában, Csanáddal szemben állították föl sátraikat. A térkép korántsem olyan kidolgozott, mint az 1695-ös. Szembetűnő a különbség a Maros és szigeteinek elnagyolt ábrázolásában. A Csanádról kiinduló utakat ugyan feltünteti a rajzoló, de csak kettőt nevez meg, a nagylakit (Weg von Nadlat) és a lippait (Weg von Lippa). A folyón a vár előtt levő szigetnél lehet három hídon átkelni. A bal parti hídfőt csillagsánccal védetten mutatja be a szerző. Egyéb domborzati és vízrajzi információt nem ad a rajzoló, kivéve a hadászati szempontból fontos bekai halmot. A romos csanádi vár (Zehanot) előtti földsáncok már majdnem teljesen eltűntek. Két épületet lehet felismerni. A kapu mögötti kéttornyú valamikori Szent György székesegyházat (?), a bal oldalon egy templom (?) tornyát és tetejét, valamint a vár jobb szélén két torony romjait. 48
