Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)
A térképek leírása 1—12
Lambion a külső várat a Palánkot is felmérte, amelyet nyugatról és délről egy összefüggő földsánc vett körül. A sáncon kívül kettős vizesárok húzódott. A nagy Palánkban — amint azt írta — huszárok, hajdúk, rácok és magyarok laktak. Egy másik, 1695. május 2-án keltezett jelentésében azt jegyezte fel, hogy a várban és a Palánkban mintegy 3000 fegyverfogásra képes magyar és rác él. A vár nyugati oldalánál egy út ágazik el három felé. Az egyik délre vezet, a másik nyugatra, a harmadik északra. A palánkból kivezető úton a Tisza kanyarulatában fekvő szőlősöket és az alsóvárost lehetett megközelíteni. A folyó bal partjára egy négy részből álló hajóhídon lehetett átjutni, melynek hídfőjét egy háromszög alakú sánc védte, ahonnan egy út indult Makó, Csanád felé. 6. sz. SZEGED 1696. A térkép címe: „Campement vom 13 bis den 14 junii ao. 1696." (Tábor 1696. június 13-tól 14-ig.) A tábor időtartamának jelölésénél a helyi időszámítás szerinti időt adta meg, (helyesen!) a rajzoló. Az évszám előtti rövidítés az év (anno) rövidítése. A térkép szerzőjének neve ismeretlen. Nyilvántartási száma 9, mérete 29x18 centiméter. Színezett tollrajz. A mappa déli tájolású. A cím jelölésénél a rajzoló méretskálát is adott: „Scala von 900 Schritt", azaz skála 900 lépésről. Az 1696-ban felvonuló császári sereg Szegednél június 13-án átkelt a Tiszán (Teise Flus), majd Szőregnél (Sereck) letáborozott. A csapatok egy arcvonalban helyezkedtek el a Szegedről Csanádra vezető utat átszelve a Maros (Marosch Flus) hatalmas kanyarulatánál. Jól látható, hogy a Tisza bal partja különösen a Maros mellett mocsaras. Művelhető földterületeket csak a Szőregtől délre húzódó dombok mellett tüntetett fel a rajzoló. A tábort keletről, a sekély tó vizét a Marosba vezető ér, délről pedig egy Tiszáig nyúló fattyúág védte. A térképet rajzoló mérnök képzettebb, gyakorlottabb lehetett, mint az, aki az előző évit készítette. A várat (Schloss Segedin), a várost és védműveit pontosabban ábrázolja. Jól látható a palánkot körbevevő földsánc déli és nyugati részén három előreugró földbástyájával, valamint a sáncot körülölelő vizesárok is. A város házait a szerző nem jelöli, csak egy épületet emel ki, a tető nélküli Szent Demeter templomot. A Lambion által elkészített nagyszabású tervekből semmit sem valósítottak meg a hatalmas költségek miatt. Még a várat sem korszerűsítették. A Tiszába omlott keleti várfalat is — amint az a térképen is látható — csak silány cölöpkerítéssel pótolták. A munkálatokat báró Globitz őrnagy várparancsnok a környékbeliek kényszermunkájával végeztette el. 9 7 7. sz. SZEGED 1696. A térkép címe: „Campement vom 13 Junii bis den 14 Junii ano 1696" (Tábor 1696. június 13-tól 14-ig.) Szerzője ismeretlen. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött hadinapló 9. számú melléklete. Mérete 35x25 centiméter. Színezett tollrajz. A térkép déli tájolású. A címleírás alatt méretskálát is láthatunk, de a lépték nincs jelölve. Ugyanazt a tábort láthatjuk, mint a 6. számú térképen. A három, Szegedet és környékét bemutató mappa közül talán ez a legkidolgozottabb. A Maros és a Tisza, valamint az azokból kifakadó fattyúágak határozottabban, pontosabban vannak feltüntetve. A szőregi dombvonulat és a művelt földterületek jelölése körvonalazottabb, árnyaltabb. 47
