Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)

A térképek leírása 1—12

Az 1695. és 1696. évi hadjáratok csapatmozdulatait, táborozási helyeit, a katonai szempontból fontos terepviszonyokat, utakat és objektumokat a seregekkel tartó, sokszor az ismeretlenség homályába vesző, kevésbé vagy kiválóan képzett mérnökkari tisztek örökítették meg. A következőkben bemutatásra kerülő 12 térkép is az ő munkájukat dicséri. Ezek a mappák településtörténeti szempontból kincsek, hiszen több tisztázatlan és vitatott kérdésre is választ adhatnak. Tudomásom szerint a Makót és környékét ábrázoló két térképen kívül a többi még nem került közlésre. Jelen tanulmány terjedelmi korlátai sajnos nem teszik lehetővé, hogy a kutatásaim során előkerült valamennyi térképet bemutassam. Néhány évvel ezelőtt, még az NDK létezése idején, kértem és szerencsére kaptam az ottani belügyminisztériumtól engedélyt a törökellenes hadjáratok kutatására. A drezdai levéltár térképtárában a következő fondokban találtam rá a közlendő térképek egy részére: az 1., 2., 3., 4., 5. számú a B. 7. Risse Kriege Fach 59. Nr. 13. szám alatt találhatók. A gyűjtemény címe: Türkenfeldzug August d. Starke. 1695. (Erős Ágost törökellenes hadjáratai 1695.) Ebben a gyűjteményben — kronológiai sorrendben — 48 darab térkép található a magyarországi hadjáratokról. A 6. számú térkép lelőhelye a 9. Risse 1696. Loc. 3640. sz. alatt van. Ez a gyűjtemény 9 térképet tartalmaz az 1696. évi hadjáratról. Ebben a fondban megemlítik, hogy a hadjáratban részt vettek H. A. Nienborg és G. Grawert mérnökkari tisztek. Valószínű, hogy a térképeket — talán az előző évieket is — ők rajzolták. Az 1696-os hadjárat 7., 8., 9., 10., 11., 12. számú térképeinek lelőhelye az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában levő, Qvart. Germ. 102. számú — ezen tanulmányban is forrásként használt — „Journal der Campagne Sr. Churfürstl. Durchlaut zu Sachsen Friedrich August des II-ten. Anno 1696 in Ungarn" című hadinaplóhoz csatolt 34 darabos térképgyűjtemény. A térképek közzétételét a Staatsarchivum Dresden és az OSZK is engedélyezte. 1. sz. PÉTERVÁRAD 1695. A térkép címe: „Plan der Peterwaraden. Nebst dem Campement deto kayserlichen Majestet Armee untern Commendo Ihro Churfürst. Durchlaut zu Sachsen Anno 1696" (Pétervárad terve. Mellette a fenséges szász választófejedelem parancsnoksága alatt álló felséges császári hadsereg tábora 1695-ben). A térkép szerzője ismeretlen. Nyilvántartási száma B.2. Színezett tollrajz. Mérete 40,5x31,5 centiméter. A térkép déli tájolású. A címleírásban 200 lépéses méretskálát is adott a rajzoló. A mappa a péterváradi erőddel szemben a Duna bal partján táborozó császári csapatok hadrendjét mutatja be. A főtábort sátrakkal ábrázolta, a mellette levő tüzérséget pedig egy sorban felállított ágyúkkal jelenítette meg a rajzoló. A péterváradi várat a Duna jobb partján a Szent Liga csapatai 1687 nyár végén ostrom nélkül foglalták el. A vár védművei a XVII. század végére annyira elavultak és romosak voltak, hogy a vár 1687 és 1691 között ötször is gazdát cserélt ostrom nélkül. A császári csapatok 1691 júliusában foglalták el végleg. Karl Eugen de Croy herceg altábornagy 1692. október 18-án rakta le a ma is álló Vauban-rendszerű péterváradi vár alapkövét. Az építkezés majd száz év múlva fejeződött be. Az erőd magja, a fellegvár azonban igen hamar felépült. A sietséget a török háborúk eseményei indokolták. 1690-től ismét török kézen volt Belgrád, és ezért csak Péterváradnál lehetett az északra törő szultáni seregeket feltartóztatni. 43