Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)
Az 1696. évi hadjárat - A kémszemle - Temesvár ostroma
A kémszemle Temesvár állapotáról hiányos információkkal rendelkezett a választófejedelem. Úgy határozott, hogy maga nézi meg a várat. A kémszemle június 29-én indult meg valóságos kis hadsereggel. Az egyik forrás szerint 4200 lovassal és 800 huszárral; a másik szerint a lovasok száma 3800 volt, és hozzájuk csatlakoztak még Deák Pál huszárjai. 5 2 A fővezér kíséretében több tábornok és mérnökkari tiszt is volt. Mintegy két mérföldnyi út megtétele után az Aranka mellett Nagyszentmiklós közelében megállapodtak. Éjjel nem gyújtottak tüzet, és a nyergeket sem oldották le a lovakról. Másnap délig folytatták csendesen az útjukat, majd egy mocsárnál négyórás pihenőt tartottak. Este ugyancsak egy mocsárnál, Billéd közelében, két órányira Temesvártól szálltak táborba. Frigyes Ágost egy közeli dombról a várat próbálta megszemlélni, de azt nem látta elég jól. Július l-jén már kora reggel Temesvár alatt, a Bega hídjánál voltak. A palánk előtt kevés ellenséges lovast észleltek. A választófejedelem vezérkarával egészen a janicsárok tűzvonaláig merészkedett. A hadinaplók szerint a palánk és a várkastély janicsárokkal volt tele. A falakon számtalan zászlócska lengett. Frigyes Ágost lelőtt egy törököt, aki lovával együtt bukott el. A palánk előtt a török lovasok és a magyar huszárok összecsaptak. Deák Pál huszárezredes különösen kitüntette magát. A választófejedelem szeme láttára vágott le egy török lovast s egy janicsárt, alig száz lépésre a palánktól. A kémszemle délután négy óráig tartott, majd az est beálltával visszavonultak, és július 3-án visszaértek a táborba. 5 3 A kémszemle eredményeként megállapították, hogy .Temesvár őrsége legfeljebb 4—5000 emberből áll, és a vár is rossz állapotban van. Véleményük szerint az erősséget könnyen bevehették volna, amennyiben a tartalék már rendelkezésükre állt volna. 5 4 Temesvár ostroma Július 4-én haditanácsot tartottak. A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy ilyen sereggel, „amilyen még Magyarországon nem volt", nem szabad tovább tétlenül várakozni. Elhatározták, hogy az ostromágyúk megérkeztével azonnal megkezdik az ostromot. 5 5 Július 5-én Frigyes Ágost az Erdélyben állomásozó Vaudemont herceget utasította, hogy 5 század vértesből, 3 század dragonyosból és két gyalogzászlóaljból álló hadtestével siessen Lippához, és ott várja be további utasításait. 5 6 Július 7-én a fősereg két hajóhídon átkelt a Maroson, és Csanádnál ütött tábort. 57 Két nap múlva a választófejedelem futárt küldött Budára, hogy az annyira várt ostromágyúk leküldését megsürgesse. 5 8 A csanádi táborból 12 napos veszteglés után július 19-én a csapatok négy szakaszban az Arankáig masíroztak, és nem messze Nagyszentmiklóstól állapodtak meg. 5 9 Itt értesültek arról, hogy a török hidat ver a Dunán és a Száván, s a szultán két-három nap múlva Belgrádba érkezik. 6 0 Erre a hírre már mozdulni kellett. A szükséges előkészületek után a hadsereg másnap Billédig vonult, ahol egynapos pihenőt tartottak. Itt csatlakoztak a sereghez a dán csapatok Tiamp vezérőrnagy vezetésével. Végre megérkeztek a várva várt nehézütegek is, amelyek 24 db fél „cartaunerből", 20 mozsárágyúból és 12 hosszú tábori ágyúból állottak. 6 1 18
