Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)

Az 1695. évi hadjárat - A hadjárat megindulása, hadműveletek

A péterváradi céltalan várakozással, majd a két becsei átkeléssel a keresztény seregek több napot elvesztegettek, s ez idő alatt az ellenség kényelmesen vonult a Maros felé. 1 6 Szeptember 4-én a császári lovasság elérte Kiskanizsát, a gyalogság pedig Zen­tát. Az előőrsök felderítést végeztek Kiskanizsánál a bal parton is, s a választófeje­delem is megtekintette az ott lévő sáncokat. (2. sz. térkép) Caprara tábornagy a gyalogsággal jóval később szintén megérkezett a Tisza jobb partján lévő kanizsai táborba. 1 Deák Pál huszárjai hozták meg a hírt a táborba, hogy a törökök már Temesvár alatt táboroznak. A huszárok meg is támadták az ellenséget, és az ütközetben kis híján foglyul ejtették Catana Musztafa pasát. Arról is beszámoltak, hogy Arnaut pasa mintegy 9000 harcossal Temesvárról Lúgos irányába vonult a Veterani-hadtest felé. 18 Szeptember 6-án a császári hadsereg a kanizsai hajóhídon átkelt a Tisza bal partjára. 7-én elérték az Arankát (a Marosból a Tiszáig kanyargó kis folyóágat) és követve annak folyását, északkelet felé tartottak a Maroshoz. 1 9 Időközben a lippai parancsnoktól befutott a hír, hogy a szultán már szeptember 6-án Lippa alá érkezett. A célszerű lépés most az lett volna, ha azonnal a Maros déli partján — a legrövidebb úton — Lippa felmentésére sietnek, amint azt Heister táborszernagy sürgette. Caprara és Heissler gróf azonban először élelemmel kívánta ellátni a csapatokat Csanádnál. A tanácsban Caprara javaslatát fogadták el, és meg­változtatták az északkeleti útirányt. Csanád felé fordultak, de a bozótos és mocsaras vidéken eltévedtek, s az alkonyatban ide-oda masíroztak. A sereg végül kénytelen volt a sűrű nádasokban éjjeli tábort verni, s bevárni a reggelt. Másnap szeptember 11-én kiderült, hogy már túlhaladtak Csanádon. Visszamentek Csanádig, s ott szep­tember 12-én ahelyett, hogy teljes erővel folytatták volna útjukat, pihenőnapot tar­tottak. 2 0 (3. sz. térkép) Ekkor ért a táborba Veterani követe, s jelentette a szomorú hírt, hogy a törökök szeptember 7-én bevették Lippát. Az ott tárolt liszt és zab jelentős mennyisége, a tábori raktár legnagyobb része, és a Temesvár ostromához szükséges nehéztüzérség is az ellenség kezére került. 2 1 Ismét haditanácsot tartottak. Többen úgy vélekedtek, hogy a Maros bal partján lehetetlen az előrenyomulás, és át kell menni a jobb partra. Heister táborszernagy és még néhány társa hevesen tiltakoztak e terv ellen. Úgy vélekedtek, hogy ki kell hasz­nálni azt a kedvező helyzetet, hogy a török a fősereg és Veterani hadteste között van. Azt is felvetették, hogy a céltalan ide-oda masírozásokkal időt veszítenek, és a szultán egyenként fogja a császári seregeket megsemmisíteni, majd elfoglalja Er­délyt. 2 2 A tiltakozás dacára szeptember 12-én mégis átkeltek a Maroson, és 13-án Nagy­lak és Szemlak között vertek tábort. Innen Frigyes Ágost futárt menesztett Vetera­nihoz azzal, hogy keresi a vele való egyesülést, és egyben felszólította, hogy a tá­bornok is tegyen meg mindent ennek érdekében. A lippai török táborban közben olyan hírek terjedtek el, hogy a keresztény se­regek gyorsan közelednek. A szultán éktelen haragra lobbant nagyvezíre ellen. Vá­dolta a kialakult veszélyes helyzetért, hogy őt két ellenséges hadsereg közé vezette. Azonnal elrendelte a visszavonulást. Szeptember 13-ról 14-re virradó éjjel, vissza­hagyva és felgyújtva készleteik egy részét, lóhalálában elhagyták a török csapatok Lippát, és Temesvár felé vonultak.­3 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom