Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Újvárosi református temető - Jeles személyek

ÚVÁROSI REFORMÁTUS TEMETŐ A város református vallású népessége igen gyorsan gyarapodott. Mig a katolikusok száma 1810-ben, illetve 1820-ban 3161, 3430, addig a reformátusoké 3439, 4208. Újváros három szakaszban épült ki: 1801-ben a Gyöngy utcáig, 1819-ben a Váradi utcáig, 1832-ben a Szegfű utcáig osztják ki. Az újvárosi református temetőt 1801-ben jelölték ki, korábban kenderföld, majd kukorica föld (fagopiretum) volt, a temetőt először az 1805. évi térkép tünteti föl. Ravatalozója 1930-ban épült. Jeles személyek DEDINSZKY CSALÁD (4) Ősrégi nemesi család, származásuk a 13. századig visszavezethető. Dedinszky István Árva megyéből került Makóra, előbb Csanád vármegye tiszteletbeli alügyésze, később főügyész és táblabíró. József nevű fia megyénk alispánja. ERDEI ETELKA (6) 1927—1986 A makói gimnázium biológia szakos tanára. Végrendeletileg alapítványt tett a gimnázium biológiai oktatásának emelése céljából. H SZABÓ IMRE (10) 1888—1986 Újságíró, parasztpolitikus. Több makói lapot szerkesztett, tudósítója volt a Magyar Nemzetnek és Kis Újságnak. A Makói Gazdasági Egyesület titkáraként az egyesületről két könyvet írt. Kossuth párti politikusként vett részt a város és a megye parlamentjében. 1939-ben az ő szervezésében alakult meg a parasztpárt. IRLANDA DEZSŐ (5) 1882—1913 Református elemi iskolai tanító, a makói református hetilapnak, a Harangzúgásnak szerkesztője. KIS JAKAB JÓZSEF (7) 1923—1989 Eredetileg agrármérnök, a makói Járási Tanács elnökhelyettese. A teológiát elvégezve Nagyéren református lelkész. KOMOLY SÁMUEL (9) 1921—1976 Evangélikus lelkész. Csanádapácán született, középiskoláit Szarvason, a teológiát Sopronban végezte, Békéscsabán avatták pappá. Szegeden segédlelkész, Csorváson 33