Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Egyéb temetkezési helyek - Kálvária - Nazarénusok temetője - Baptisták temetője

Kálvária kápolna Makó legrégibb épületének, az 1734-ben épült kálvária kápolnának eredetileg nem volt kriptája, ezt az 1797. évi felújításkor építették. A kriptában — 1989. évi fölnyitásakor — két koporsót találtunk, feliratuk: Antonius Nyéky és Pruskai Elizabet. A 27 éves korában elhunyt Nyéky Antal a püspöki uradalom perceptora, Kőszeghy László püspök unokaöccse, a belvárosi római katolikus templomban nyugvó Nyéky Antalné Kőszeghy Katalin fia. Urikné Pruskai Erzsébet 70 évet élt, mindketten 1804-ben hunytak el. A kriptától a kápolna hajója felé volt még egy elföldelt csontváz, ez a sír 15 cm-es fallal körül volt falazva. Az elkorhadt koporsót 5—10 cm-nyi föld takarta. Minden bizonnyal a kripta építésekor találtak rá erre a csontvázra, háborítatlanul ott hagyták.

4

8 Nazarénusok temetője Az Almásy utcai általános iskola szomszédságában 1870-ben nyitották meg a nazarénusok temetőjüket, mintegy negyed részét használják sírkertként. Ma is gondozott és élő temető. Baptisták temetője A Wekerle utca déli végén, a Dózsa telep szomszédságában húzza meg magát a város legkisebb, ma már a legelhanyagoltabb temetője, amelyet a baptistákon kívül a felekezeten kívüliek is használtak, ezért a nép istentelenek temetőjének is nevezte. A sírkő feliratok szerint 1922—1935 között használták.

4

9 Ma már csak három műkő fejfa árválkodik a líceummal benőtt kis területen. • • • • • A temető képe és hangulata sokat változott. Az egyes felekezetek sírkertjei közötti különbségek elmosódtak. A népművészetet teljesen száműzte az élet. Csak hírmondóban maradt meg néhány patinás kripta és vörösmárvány síremlék. Egyhangú és sivár műkőrengeteggé váltak temetőink. 41 Tóth Ferenc: Kripta a kápolna alatt. Csongrád Megyei Hírlap 1989. május 13. Kelemen Ferenc i.m. 35. 43